Azt, hogy egy technológia milyen gyorsan fog elterjedni, nagyon nehéz megjósolni. El tudom képzelni, hogy Gutenberg más korabeli „startupperekkel” együtt borozgatott az első sikeres nyomatok után, és arról ábrándoztak, hogy 5 év múlva minden háztartás tele lesz az olcsó könyvekkel. Persze nem így történt…
Talán hatalmas időtávnak köszönhető, hogy sokan nem gondolnak bele, a könyvnyomtatás és a generatív mesterséges intelligencia megjelenése mennyi hasonlóságot rejt. Iskolai tanulmányainkból úgy képzeljük, hogy Gutenberg 1453-ra kifejlesztette a nyomdagépet, utána pedig a nyomtatás – és ennek köszönhetően az olvasás – szélsebességgel terjedt. Tulajdonképpen ez így is van, csak a szélsebesség akkoriban mást jelentett.
Mert bár Gutenberg módszere után a könyveket már féláron lehetett értékesíteni, ezek azonban megfizethetetlenül drágák voltak még az 1500-as évek végén, ráadásul a tömegek ekkor még nem tudtak olvasni. Egészen az 1800-as évekig kellett várni, hogy valóban tömegek jussanak hozzá Dickens első novelláihoz vagy a nagy példányszámban nyomtatott újságokhoz, ezzel pedig az olvasás valóban sokakhoz jusson el napi szinten.
Ráadásul Gutenberg nem előzmény nélkül, nem a semmiből alkotta meg a nyomdagépét. Már évszázadokkal korábban voltak különböző módszerek a gépesített nyomtatásra, bár ezek leginkább Ázsiában jelentek meg, de nem tudtak elterjedni, többek között azért mert nem oldották meg az összes technikai problémát.
Gutenberg szerepe azért jelentős, mert ő a szedéstől, a nyomdafestékig a teljes folyamatra talált megoldásokat, így valóban jól használható, könnyen alkalmazható technológiát kaptak a kezükbe a szakemberek, rajtuk keresztül pedig egyre olcsóbban elérhető nyomatokat és könyveket a széles rétegek. A többi – ahogy mondani szokták – csak történelem: az információ rögzítés és terjesztés megváltoztatta a társadalmat, az oktatást, és tulajdonképpen mindent. De ehhez valójában évszázadokra volt szükség.
Erre nagyban hasonlít a mesterséges intelligencia, hiszen ez is évek óta itt van közöttünk, ez sem a ChatGPT-vel kezdődött, és ez sem fog pár hónap alatt eljutni mindenkihez közvetlenül.
Persze a generatív mesterséges intelligencia terjedéséhez és előnyeinek kihasználásához nem lesz szükség évszázadokra, de nem is fog 2-3 hónap alatt készségszinten eljutni minden felhasználóhoz, de még az összes szakemberhez sem.
Az, hogy most sokaknak – főleg a technológia-nehéz területeken dolgozóknak – minden második hír a mesterséges intelligenciához kapcsolódik, leginkább az információs buborékoknak köszönhető, nem annak, hogy már mindenki ezt használja.
Persze az, hogy a ChatGPT-t már több, mint 100 millió ember kipróbálta, nagyon impozáns, de ha hozzávesszük, hogy a nagy közösségi platformokra (Facebook, TikTok, YouTube) 2-3 milliárd ember jelentkezik be rendszeresen, akkor még mindig azt látjuk, hogy itt egy kisebbségről van szó.
Napjainkban ennél sokkal nagyobb hatása van tömegek életére azoknak a mesterséges intelligencia megoldásoknak, amik a nagy platformokba vannak beépítve. Például a TikTok vagy éppen a Facebook hírfolyam algoritmusa valóban közvetlenül befolyásolja azt, ahogy a világhoz, vagy mondjuk az ismerőseinkhez kapcsolódunk. De beszélhetünk a telefonokba épített algoritmusokról is, amik több ember életére vannak hatással, például akkor amikor fényképeinket javítják fel. Így a mesterséges intelligenciát már a tömegek használják, de a generatív verziót még csak egy szűk réteg, és ez egy darabig még így is lesz.
Természetesen a generatív mesterséges intelligencia megoldások el fognak terjedni, és valóban gyökeresen fogják megváltoztatni az információ megosztás, vagy éppen a kreativitáshoz, sőt a mindennapi munkához kapcsolódó folyamatokat. Ráadásul nagyságrendekkel gyorsabban, mint ahogy ez a könyvnyomtatással történt. Ha ezt történelmi léptékkel szemléljük, tényleg egyik napról a másikra fog megtörténni, de ha a saját életünk szemszögéből, akkor még hosszú évekről beszélünk.
Abba is érdemes belegondolni, hogy valószínűleg nem az olyan mai AI szupersztárok fogják elhozni a valódi változást a legtöbb embernek, mint a ChatGPT, vagy éppen a Midjourney. Sokkal inkább az, amikor a tömegek által már ma is használt eszközökbe kerülnek bele ezek a technológiák. Amikor majd a Gmail, a Word, az Excel vagy éppen a Photoshop valóban élesíti a különböző generatív mesterséges intelligenciát használó funkcióit.
Persze addig is vannak feladataink.
Azok, akik már most integráns részévé teszik a generatív AI megoldásokat a mindennapi feladataiknak – például azok a marketingesek, akik hirdetések, hírlevelek vagy éppen képek és videók elkészítéséhez használják a különböző AI eszközöket -, egyrészről már most tudják növelni a hatékonyságukat, másrészről pedig jobban meg fogják érteni a technológia lehetőségeit (és korlátait!) mint a lemaradók.
De erre a jó megoldás az, ha nem l’art pont l’art módon, önálló játékterületként használjuk a generatív AI megoldásokat, hanem minél több, hétköznapi feladatba építjük azokat be. Hiszen hobbiként izgalmas fényképet készíteni egy szupermenként elképzelt Pető Sándorról, vagy haikut íratni a ChatDPT-vel a Facebook hirdetésekről.
Minden ilyen “játék” segít megtanulni az eszközök használatát.
De fontosabb, hogy azt megismerjük, hogyan tudjuk a mindennapi feladatainkba (szövegírás, elemzés, kreatív készítés, kapcsolattartás) egyszerűen bekapcsolni a mesterséges intelligencia eszközöket. Mert ez hozza el azt a változást, a hatékonyság növekedést, a minőség javulást, amire várunk, és amire szükségünk van a következő időszakban. Még akkor is, ha néha ez nehéznek tűnik, mert – ahogy a tanulási folyamatokban ez jellemző – az elején akár tovább is tarthat a mesterséges intelligenciával elkészíteni valamit. Hiszen meg kell ismernünk mire jó, és mire nem, ráadásul meg kell tanulnunk, hogyan lehet ezeket ténylegesen hatékonyan használni.
Ezért van az, hogy mi a Liftup Social Media Hub-ban nem csak önálló, gyakorlati előadásokat tartunk a témában, hanem minden oktatóanyagunk részévé tesszük a mesterséges intelligencia megoldásokat. Hiszen mi is így használjuk már a hírlevél írástól a Meta Pixel és CAPI integráláson át a prezentációk kreatívjának készítéséig hónapok óta. Nem önálló elemként, hanem természetes részeként az adott munkafolyamatnak.
A generatív mesterséges intelligencia – ahogy a könyvnyomtatás is – gyökeresen változtatja meg a világot. De egyiknek sem demokratikus, egyiknek sem egyenletes a terjedése. Most is vannak olyanok, akik hamarabb tudják élvezni a technológia előnyeit. Tartozz közéjük, ismerd meg, hogyan tudod természetes részévé tenni a munkádnak az új technológiát, készülj fel időben! Ebben is segít a Liftup Social Media Hub!