A közösségi média, a különböző online platformok és az üzemeltető cégek szabályozása elég sok országban megjelent már évekkel ezelőtt is. De a közelmúlt eseményei után – például Trump kitiltása – csak tovább erősödött ez az igény a kormányok és a hatóságok részéről.
Időszerű megnézni, melyik ország milyen irányt választott és hogyan áll a folyamatban. Ezt kezdtem el összegyűjteni ebben a cikkben, amit a terveim szerint frissíteni fogok, ha valami újdonság történik. Éppen ezért, ha úgy gondolod, valahol érdemes pontosítani, ne habozz, írj bátran! 🙂
Milyen szabályozások, illetve törekvések vannak?
A különböző országok eltérő szempontok szerint közelítik meg a szabályozási kérdést.
A legtöbb esetben a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd korlátozása kerül elő. E kettő azonban gyakran egymás ellen dolgozik, hiszen a gyűlöletbeszéd korlátozása a cenzúrát jelent azoknak, akit korlátoznak, és úgy vélik a szabad vélemény nyilvánításhoz fűződő joguk sérült.
Jellemző kérdés még az adózás, hiszen a techóriások komoly mennyiségű bevételt generálnak a különböző országokban, amiből keveset adóznak helyben.
Egyre gyakrabban merül fel a szabályozási igény a felhasználók panaszaival kapcsolatban, hiszen egyre többeket érint az a probléma, hogy nem tudnak igazából kihez fordulni, ha valami bajuk van az egyik platformmal.
De van ahol a kiskorúak védelme a legfontosabb, van ahol pedig az, hogy az államilag tiltott tartalmak a közösségi médiában se jelenjenek meg, az adatvédelem pedig sok helyen előkerül.
Szabályozás Európában
Készítettem egy interaktív grafikát, amelyiken látható, melyik ország hogy áll. Hol van már valamilyen elfogadott törvény, és hol indult meg már valamilyen gondolkodás. Ezt meg tudjátok nézni az alábbi térképen. Amit nem tartalmaz a térkép külön az a GDPR, hiszen az az Európai Unió országaiban már 2018 óta érvényben van.
Egyesült Királyság
Online Harms White Paper: megakadályozzák a gyermekbántalmazással kapcsolatos vagy terrorista tartalmak online megosztását. Ugyanakkor hatnának a vállalatokra, hogy időben válaszoljanak a felhasználók panaszaira és gyorsan orvosolják azokat.
A cégeknek olyan intézkedéseket is ki kell dolgozniuk, melyek minimalizálnák a megtévesztő és ártalmas információk terjedését, például ellenőrök felvételével, főleg választási kampányok idején. További részletek.
Franciaország
Média szabályozás: Kötelezi a digitális platformokat, hogy fizessenek, illetve egyeztessenek a platformokon megjelenő hírekkel kapcsolatban a kiadókkal. Internet gyűlöletkeltés elleni küzdelemről szóló törvény. További részletek itt és itt.
Izland
Kezdeményezés a média modernizálásáért: törvény, melynek célja, hogy kedvező és vonzó jogi környezetet teremtsen az oknyomozó újságírás és egyéb veszélyeztetett internetes médiatevékenység számára. További részletek.
Lengyelország
Egy olyan törvénytervezeten dolgoznak, ami megtiltaná a technológiai vállalatoknak, hogy önhatalmúlag hozzanak meg a ottani felhasználók letiltásáról szóló döntéseket és a szabad véleménynyilvánítást korlátozó hasonló intézkedéseket. A lengyel miniszterelnök szerint nem algoritmusoknak vagy nagyvállalatoknak kellene eldönteniük, hogy milyen nézetek helyesek, és milyen nézetek nem azok. További részletek.
Luxembourg
Törvényt fogadtak el a gyűlöletkeltés, az erőszak és a terrorizmus elleni küzdelemről. Alkalmazandó a televíziós, a streaming és a video platformokra, amelyeknek most rendelkezniük kell biztosítékokkal az erőszakos és diszkriminatív tartalom ellenőrzésére. További részletek.
Magyarország
Olyan szabályozást terveznek, ami kiveszi a nagy techcégek kezéből a cenzúrázás lehetőségét. Az új törvény az információk szerint meghatározná, hogy milyen módon törölhetnek a közösségi oldalak felhasználókat, vagy azok bejegyzéseit, milyen szempontok szerint kell biztosítaniuk a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát, mikortól tekinthető valami cenzúrának. További részletek.
Németország
NetzDG: előírja a „nyilvánvalóan jogsértő” tartalom helyi eltávolítását az értesítés beérkezését követő 24 órán belül. Ha a jogsértés nem nyilvánvaló, a szolgáltatónak hét napja van a döntéshozatalra. Egy törvénytervezet kibővítené a NetzDG-t, és összekapcsolná a törvénytervezetben szereplő „jelentéstételi követelményt” a jelenlegi szabályozással. A közösségi média platformokról továbbra is el kell távolítani az illegális tartalmakat, de azokat megjelölve továbbítani kell a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségnek. További részletek.
Olaszország
A gyűlöletbeszéd szigorúbb szabályozására készülnek valamint a kiskorúak közösségi felületeken történő védelme érdekében terveznek törvényt hozni. További részletek.
Oroszország
Az orosz hatóságoknak lehetőségük van korlátozni a hozzáférést azokhoz a honlapokhoz, amelyek „diszkriminálják” az orosz sajtó egyes elemeit. Súlyos pénzbüntetés jár abban az esetben, ha egy internetes oldal nem távolít el a felületéről az állam által betiltott tartalmakat. További részletek itt.
Spanyolország
Egy új törvénytervezet értelmében minden olyan szolgáltatónak, aki távközlési szolgáltatást nyújt, anélkül, hogy telefonszámot kellene megadnia (például a WhatsAppnak és a Telegramnak) távközlési szolgáltatóként kell regisztrálnia magát, és a bevételek alapján adóztatják meg. További részletek.
Svájc
A szövetségi adminisztráció jelenleg azt vizsgálja, hogy az online platformok svájci szabályozása mennyire szükséges és lehetséges. További részletek.
Európai Unió
Az EU dolgozik egy, pontosabban kettő szabályozáson, ami minden tagállamban egységesen szabályozná a nagy cégeket.
Digital Services Act: a felhasználók – legyen akár magán vagy üzleti – érdekeit védené. Az átláthatóság (például az algoritmusok jobb megismerése) és az ügyfélpanaszok kezelése van a fókuszban. De az illegális és az uszító tartalmakkal kapcsolatos gyorsabb reakciókat is elvárja.
A Digital Market Act: gazdasági oldalról tervezi szabályozni a cégeket, akiket kapuőröknek nevez, hiszen olyan alapvető megoldások felett rendelkeznek, mint operációs rendszerek, keresőmotorok, közösségi platformok. A szabályozásban pedig olyan irányok vannak többek között, mint az, hogy nem keverhetik a saját szolgáltatásaik adatait, nem korlátozhatják azt, hogy az ügyfelek másoknál hirdessenek, nem sorolhatják előre a saját termékeiket, stb. További részletek.
Szabályozás a világban
Ausztrália
Az Ausztrál médiatörvény értelmében a közösségi média platformok és az internetes keresőmotoroknak, csak a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik híreiket, vagyis egyes esetekben az óriáscégeknek fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért. A Google és a Facebook meg is állapodott a legnagyobb kiadókkal. Tervben van egy eSafety nevű törvénytervezettel is, ami pontosan a cenzúrázást és a tartalommegosztási szabályokat határozná meg a szereplőknek. Szó van benne olyan kérdésekről is, mint a netes zaklatás, vagy az álhírterjesztés. Látszik, hogy valamilyen szándék van arra, hogy a közösségimédia-felületeket keretek közé szorítsák. További részletek.
Egyesült Államok
Az USA már korábban elkezdte a Kommunikációs Etikett törvény 230. cikkelyének felülvizsgálatát, Biden elnöksége alatt felpörögtek a dolgok. A jelenlegi törvény értelmében a szolgáltatók gyakorlatilag nem felelnek a felhasználók által közzétett tartalmakért. Többek között ezen fog változatni a Safe Tech módosítás. További információk.
India
A közösségi médiatársaságoknak létre kell hozniuk egy panaszkezelési mechanizmust és olyan vezetőket kell kijelölniük, akik együttműködnek majd a bűnüldözéssel is. A cél, hogy felelősségre vonhassák a közösségi médiát és más vállalatokat a visszaélések és a bántalmazások miatt. További információk.
Kína, Észak-Korea, Irány
Kína 2009-ben betiltotta az összes nyugati közösségi médiaszolgáltatót. Hasonlóan járt el Észak-Korea és Irán is. Ezekben az országokban mind saját fejlesztésű közösségi oldalak működnek a népszerű Facebook vagy Twitter helyett. További információk.
Kanada
Az Ausztrálhoz hasonló médiatörvényt fontolgatnak. A Facebook bejelentette, hogy az idén megállapodásokat akar kötni kanadai médiumokkal, és be akar fektetni a kanadai médiaipari kezdeményezésekbe. További információk.
Törökország
A közösségi oldalaknak török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban, ha több mint egymillió törökországi felhasználjuk van napi szinten . Ennek elmulasztása pénzbírsággal, illetve az oldal sávszélességének csökkentésével jár. További információ.
Ahogy látható, a téma széles, néha teljesen különböző irányokba mozdulnak az országok. Bár a törvényhozási folyamatok nem történnek meg az egyik napról a másikra, de folyamatosan jönnek elő az újabb tervek, ezért a fenti lista semmiképpen nem tekintendő teljesnek és véglegesnek. Így ha úgy érzed, kimaradt belőle valami, jelezd bátran!