Az NMHH idén is közzétette azt a kutatását, amiben a hazai internet felhasználókat és az internetfelhasználási szokásokat vizsgálták. (A tavalyi kutatással kapcsolatos cikkeinket itt találjátok, ha szeretnétek teljesebb képet kapni.)
Bár az adatfelvétel 2019 novemberében és decemberében volt, azóta pedig történt pár érdekes dolog, mégis fontos látni, milyen alapokkal vágtunk neki a 2020-as évnek ebből a szempontból. A teljes kutatást itt találjátok meg, ebből emeltem ki pár olyan elemet, amit szerintem mindenképpen érdemes megnézni, mert hasznosak lehetnek a célcsoportok megismerésénél és a kampányok tervezésénél is.
Internetezők korfája
Az NMHH kutatása szerint 2019 végén a magyar lakosság több, mint 65%-a internetezett legalább heti rendszerességgel. De természetesen ez minden korcsoportban ez eltérő, ezért is érdekes megnézni a korfát.
Mint látható, a fiatalabb korcsoportokban minimális azok száma, akik nem interneteznek, ahogy az életkor növekedik, az olló egyre jobban nyílik.
Generációk és az internetezéssel töltött idő
Az alábbi ábra több információt foglal össze, és azt mondhatjuk, első ránézésre nincsen benne semmi meglepő. Tulajdonképpen másodikra sem, viszont jó viszonyítási alapot ad azzal kapcsolatban, melyik generáció, milyen intenzíven használja az internetet.
Ahogy ez várható, a legfiatalabb generáció használja legintenzívebben az internetet. A Z generáció tagjai ugyanis naponta több, mint 4,5 órát használják az internetet, három helyszínről, 4 eltérő tevékenységfajtára. Ők adják az internetezők társadalmának a 7%-át.
A legnagyobb arányban az Y generáció van jelen (35%). Ők naponta nagyjából 3.5 órát használják az internetet, minimálisan kevesebb tevékenységre és minimálisan kevesebb helyen.
A legérdekesebb szerintem az, hogy az internetezési idő nem csökken drámaian az idősebb generációkban sem. Hiszen 40 fölött is napi 3 óra körüli időtartamról beszélünk és változatos használtról. Egyedül az internetezés helye mutat látványosabb csökkenést.
Magyar internetfelhasználók típusai
A korcsoport, illetve generációs alapú besorolás fontos, de a különböző szokások és tevékenységek átnyúlnak az életkorokon. Ezért is izgalmas az, hogy az NMHH azonosított hat különböző internetfelhasználó típust az adatok segítségével annak alapján, hogy milyen eszközön, hol, mennyit, mit és hogyan használt.
A hat típus megoszlása a fenti ábrán látható, a jellemzőik pedig a következők:
Neten lógó fiatal (5%): az aktív internethasználattal töltött idejük messze átlag feletti (11,6 óra/nap), átlagéletkor 37 év. Felkészültségük a legmagasabb, minden használati jellemzőjük jóval átlag feletti.
Multi-kommunikatív (10%): Az online kommunikáció és társasági élet „bajnokai”. Szinte mindannyian használnak szöveges chatet, online hang-,
sőt videóhívást. A chatprogramok igen széles skáláját használják.
Az internetezésre használt eszközpalettájuk a legszélesebb.
Szórakozásra és praktikus dolgokra egyaránt intenzíven használják
a netet. Körükben a legmagasabb a diplomások aránya (37%).
Sokoldalú rutinos (17%): Kiegyensúlyozottan magas mutatók az internethasználat szinte minden vonatkozásában. Élen járnak a hasznos és praktikus online tevékenységek végzésében.
A közösségi oldalak látogatása és az online szórakozás is jóval átlag feletti. De: az online kommunikáció tekintetében „csak” átlagos aktivitást tanúsítanak. Átlagéletkor 37,4 év. Körükben a legmagasabb a legalább érettségivel rendelkezők aránya és a legmagasabb az aktív dolgozók aránya.
Közösségioldal–kerülő (16%): a legtöbb használati jellemző tekintetében átlag körüli értéket mutatnak, sőt: az átlagosnál jártasabb internethasználónak tekintik magukat. Legfőbb jellegzetességük az online közösségi oldalak − minden bizonnyal tudatos − kerülése.
A fentivel összefüggésben az online kommunikációs csatornák használata is jóval elmarad az átlagtól körükben. A neten töltött idejük a második legalacsonyabb (2,4 óra/nap). Demográfiai jellemzőik tekintetében átlag körüliek, de körükben a legmagasabb a férfiak aránya (60%).
Alig közepes (28%): A legnépesebb csoport. Alig van kiugróan erős vagy gyenge jellegzetességük, a legtöbb tekintetben az átlagot közelítik (többnyire alulról).
Amiben mégis jelentősen átlag felettiek az a közösségi oldalak használata, ezen belül Facebook 100%, YouTube használata 92%.
Amiben jelentősen elmaradnak az átlagtól a különféle okoseszközök használata (kivéve az okostelefont), fizetős OTT-tartalmak fogyasztása (pl. Netflix, HBO GO), internethasználati jártasságuk önminősítése.
Demográfiai jellemzőikben átlaghoz közeliek, de körükben a legmagasabb a nők aránya (62%).
Alapszintű netező (23%): Átlagéletkoruk a legmagasabb (49,2 év), internethasználói jártasságban jelentősen elmaradnak a többi
csoporttól. Jellemzően egyféle eszközön használják az internetet (okostelefon vagy desktop/ laptop), általában csak otthon.
Szinte csak böngészésre és emailezésre használják a netet. A neten töltött idejük a legalacsonyabb (1,6 óra/nap). Amennyiben közösségi oldalt használnak, az szinte kizárólag a Facebook (57%).
Messze a legalacsonyabb iskolai végzettségűek: 61 százalékuk legfeljebb szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik.
Mire használjuk az internetet?
Azt az előbb is írtam, hogy minél fiatalabb valaki, annál több tevékenységre használja az internetet. A kutatásban ezt is részletesebben megvizsgálták.
Ahogy látjuk, a böngészés a legkedveltebb, ezt az e-mailezés követi, majd a tévé/film nézés, a közösségi oldalak használata a negyedik helyen van.
Azonban ha felhasználói típusokra bontjuk a tevékenységet, jelentősen árnyalódik a kép.
Ha ezeket az adatokat végiggondoljuk nem csak a hazai állapotokról kapunk tanulságos képet, hanem a saját marketingünkhöz is hasznos információkhoz juthatunk. Természetesen a teljes kutatás ennél sokkal részletesebb, ezt megtaláljátok itt, de mi is fogunk még foglalkozni a témával.