Egyre több vállalkozó teszi ki a posztjába, hogy “nem reklámozom magam AI-jal”, mások meg AI képekkel üzenik: márpedig ők használnak JÓ AI képeket, mert az ötlet az övék, az AI pedig csak egy eszköz.
De honnan jön ez? Miért lángolt fel a vita? Vajon AI-ellenesség ez, egyfajta digitális géprombolás, vagy inkább attól félnek a vállalkozók, hogy elveszítik a vevőik bizalmát? Izgalmas kérdés, több rétege is van, és szerencsére vannak konkrét adataink, amik segítik a tisztánlátást..
Mit mutatnak az adatok?
Hónapok óta fut egy AI-kvíz, amelyet mostanra több mint 16 ezer alkalommal játszottak végig az emberek, és majdnem 6 ezren töltötték ki a hozzá tartozó kérdőívet is. Ebből pedig kiderül többek között, hogy az egyik legerősebb asszociáció, ami az AI-hoz kapcsolódik, az, hogy manipulatív. A válaszadók 49,5 százaléka gondolta úgy, hogy az AI manipulatív. Ami viszont igazán érdekes, hogy erről mást mondtak azok, akik használnak AI-t, és mást azok, akik nem, Mást a marketingesek, mást a fiatalok, és mást az idősek. Nagyon sokfajta törésvonal látszik ebben.
Ki mennyire tartja manipulatívnak az AI-t?
A számok magukért beszélnek. A marketingesek közül csak 39 százalék tartotta ezt fontosnak, a nem marketingesek viszont 53 százalékban érzik manipulatívnak az AI-t. Azok, akik használnak AI-t, náluk 47 százalék érzi manipulatívnak a technológiát, akik viszont nem használnak, azoknál ez az arány 62,5 százalékra ugrik.
Az életkorral is változik a kép. Azok, akik 18 év alattinak azonosították magukat, csak 38 százalékban jelölték meg manipulatívnak az AI tartalmakat, míg a 65 év fölöttieknél 64,4 százalék volt ez az arány.
Vagyis nem ugyanazt látjuk mindannyian, amikor egy AI-tartalommal találkozunk. Egy marketinges azt gondolhatja, hogy ez kreatív, előremutató, izgalmas technológia, egy vevő viszont felteheti magának a kérdést, hogy ez vajon meg akar engem vezetni?
Miért jelentek meg a “nálam valódi” táblás posztok?
Ez lehet az egyik oka annak, hogy megjelentek azok a táblás posztok, amelyek azt üzenik, hogy itt minden valódi. De sok minden más is közrejátszik. Például mennyi tapasztalata van valakinek az AI-jal, mennyire fél tőle, és a különböző életkorú, eltérő tapasztalattal rendelkező célcsoportjainak mennyire jelenthet problémát maga az AI.
Az ilyen táblák fő üzenete tulajdonképpen az, hogy amit nálam látsz, az valódi. Ez pedig egy bizalmi pozícionálás.
Mi a jó kérdés, ha oldalt akarsz választani?
Ha most állást akarsz foglalni ebben a vitában, ne azt a kérdést tedd fel magadnak, hogy szereted-e az AI-t. Azt kérdezd meg, hogy mit üzen ez rólad a vevőidnek, és melyik irány növeli bennük a bizalmat.
Ezért az, hogy használjuk-e az AI-t vagy sem, önmagában rossz kérdés. A jó kérdés kettős: egyrészt a saját folyamataim szempontjából mi a könnyebb, de még fontosabb, hogy a célcsoportunk mennyire elfogadó, mennyire bízik az egyik vagy a másik fajta tartalomban.
Persze tény: ha AI-t használsz, valóban érdemes megismerni a jó és hatékony módszereket. Ebben a Marketing tartalom készítés AI-jal képzés is tud segíteni. Ha érdekel, csatlakozz a Liftup Akadémia Marketing Hubhoz, és megtalálod ezt is, és sok más segítséget ahhoz, hogy a markeitngedben eredményesen tudd használni az AI-t!
A legfontosabb tanulságok röviden
- A válaszadók 49,5 százaléka tartja manipulatívnak az AI-t, de ez az arány erősen szór a csoportok között.
- A marketingesek csak 39 százaléka, a nem marketingesek 53 százaléka érzi manipulatívnak az AI-t.
- Az AI-t nem használók körében 62,5 százalék, a 65 év fölöttieknél 64,4 százalék látja manipulatívnak a technológiát.
- A “nálam valódi” táblás posztok valójában bizalmi pozícionálást jelentenek.
- Nem az a jó kérdés, hogy szereted-e az AI-t, hanem hogy mit üzen a vevőidnek, és melyik tartalom növeli bennük a bizalmat.
Mesterséges intelligencia segítségével készült, de emberi ellenőrzésen átesett hír. Ha bármi észrevételed van, jelezd nekünk!