Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis könyvelő cég, amit Ügyes Ügyvitelnek hívtak. A cég arról volt ismert, hogy a környék kisboltosainak segít. A cég vezetője, Sándor, mindig is arra törekedett, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsa az ügyfeleinek, akikkel személyesen ismerték egymást és gyakran finom kávézás közben beszélték meg amit kellett.
Egy napon, amikor éppen egy nagy webáruház marketing kampányának esettanulmányát nézte Sándor egy konferencián, elgondolkodott: vajon mi lenne, ha ő is átvenné ezeket a szuper marketing technológiákat, amiket az óriási webáruházak használnak?
Nagyon lelkes volt az ötletétől, és azonnal nekiállt módosítani a marketing stratégiáját. Online termékek tucatjait hozta létre katalógus hirdetésekhez, adatelemzési módszereket vezette be, mesterséges intelligenciát és algoritmusokat kezdett el használni a hirdetési optimalizálásánál. A döntéseit pedig most már csak adatalapon volt hajlandó meghozni. Azt remélte, hogy így több új ügyfelet tud majd szerezni, a régieket pedig hatékonyabban fogja kiszolgálni.
De hamarosan úrrá lett rajta a csalódás. Azt tapasztalta, hogy kevesebb vevő jön, mint korábban, ráadásul nem csak a környékről, hanem elérhetetlen távolságokról. Azt vette észre, hogy a tisztán, adatokra épített döntéseinek egyre rosszabbak a következményei, és mintha ezek ellent mondanának a tiszta, üzleti logikának. A meglevő ügyfelei pedig nem reagáltak jól az új, katalógusból választható, dobozos szolgáltatásokra. Sándor látta, hogy a cég veszít a bevételeiből, és hogy az ügyfelei kezdik elveszíteni a bizalmukat személyesen benne, ezért egyre jobban elkeseredett.
Egy napon, amikor már majdnem feladta, találkozott egy gyerek kori barátjával, aki online marketing szakember lett. Sándor elmesélte neki a problémáját, mire gyerekkori barátja azt mondta neki:
„Sándor, a nagy áruházak módszerei nagyon hatékonyak, ha sok ezer terméket árulsz, ha van elég adatod és széles körű ügyfélbázisod. Ha naponta termékek százait adod el.
De Te csak néhány tucat ügyféllel dolgozol, akik itt vannak a közleben, nekik tudsz igazán jó, személyes és testreszabott szolgáltatást. Mivel csak pár céggel találkozol, nincs annyi adatod, amit az algoritmusok optimalizálni tudjanak, és tisztán adat alapon tudj döntéseket hozni. Találd meg a saját, a Te cégméretedhez és ügyfeleidhez leginkább illő módszert!”
Ezen a tanácsokon gondolkodva Sándor visszatért a személyes megközelítésű marketinghez, de igyekezett több olyan online eszközt használni, amivel növeli a marketingének a hatékonyságát, a döntéseinél pedig a személyes tapasztalatait és az intuícióit adatokkal is kiegészítette.
Az ügyfelei örömmel fogadták a változást, és újra nőni kezdtek a bevételei. Sándor megtanulta, hogy minden üzleti modell más, és azt is, hogy csak olyan módszert alkalmazzon, amely illik a saját cégéhez.
Itt a vége, hol a vége, bármi hasonlóság valós személyekkel csak a féletlen műve. 🙂
Ezt a kis tanmesét azért írtam (a ChatGPT-vel közösen), hogy kicsit jobban érzékeltessem, milyen gondot jelenthet az, ha valaki nem a jó marketing technológiákat használja.
Mert úgy tűnik, ez mostanában egyre gyakrabban előkerül.
Pár éve a kérdés egyszerű volt: ha például eredményes Facebook és Instagram hirdetéseket akartál futtatni, sok, kisebb-nagyobb célközönséget hoztál létre, igyekeztél figyelni az átfedésekre, majd ezekhez igazítottad a szövegeket és képeket. Felépítetted a folyamatokat a hideg célzásoktól a remarketingig és a hasonmás közönségekig és készen voltál. Gyakorlatilag egyértelmű volt, mit kell tenned.
De aztán egyre intenzívebben szivárogtak be a Meta hirdetési rendszerébe az automatizmusok, a kiterjesztett célzások, aztán az Advantage+ megoldások, most meg itt a Lattice.
Egyre több marketinges van összezavarodva, hogy most kézzel hozzon létre több hirdetéssorozatot és A/B tesztelgessen, vagy inkább adjon meg egy széleskörű célzást és bízzon mindent az algoritmusra?
Vagy egy másik hasonló, gyakran felmerülő kérdés: kattintás alapon vagy konverzió alapon licitáljunk?
Hiszen nagyon hívogató, hogy majd a rendszer kiválasztja nekem a potenciális vevőket, nekem meg nem kell szórakozni vele. Ezért állítottuk be a Pixelt, a CAPI-t meg az eseményeket, vagy nem?
Nagyon sok hasonló kérdés merül fel a hirdetőkben, de ha megnézzük őket, mind ugyanoda vezetnek: tudnunk kell, kik vagyunk, mi az üzleti modellünk, és ezekhez melyik technológiák illeszthetők.
Hiszen egy B2B szolgáltató cég marketingese (Sándor, ugye), havi 3-5 megrendelővel és 100 ezer forint körüli hirdetési büdzsével hiába álmodozik Advantage+ megoldásokról, konverzió optimalizálásról, vagy éppen katalógus hirdetésekről.
Ahogy egy 10000 termékes webáruház marketingesei, havi 1 millió forintos hirdetési kerettel sem tehetik meg azt, hogy minden egyes terméknek egyesével hoznak létre linkhirdetéseket. Meg kell keresni és ki kell válogatni, melyik üzleti modellhez, melyik marketing technológiák használhatók, illetve melyik megoldással kapcsolatban milyen elvárásaink lehetnek.
Ebben is segíteni fog Neked a Haladó Instagram és Facebook hirdetési képzésünk, ahol az új, haladó marketing technológiák mellett az eltérő felhasználási lehetőségekről is lesz szó.
Jelentkezz, ismerd meg az egyéni célközönségeket, a friss változásokat, a haladó módszereket, a mesterséges intelligencia helyét a marketingben! Jelentkezz a képzésre önmagában itt, vagy csatlakozz a Liftup Social Media Hubhoz, és férj hozzá több marketing képzéshez és tudásanyaghoz is!!