A hazai TikTok bázissal kapcsolatban rengeteg kétség és kérdés szokott felmerülni. Kik ők? Mit csinálnak? Mit kezdjünk velük marketing szempontból? A Ringier Axel Springer Magyarország kutatása segít ezeknek a válaszoknak a megtalálásában.
1,6 millió magyar TikTokozik
Magyarországon 1,6 millióan használják aktívan a TikTokot, amely rövid videóival a fiatalok körében legalább annyira népszerű, mint az Instagram: aki Magyarországon TikTokot használ, leggyakrabban az Instagramot és a Messengert futtatja még napi rendszerességgel (97%, illetve 92%) a kutatás szerint.
A TikTok a legfiatalabbak platformja: az online felmérésben önkéntesen részt vevők mindössze 17%-a töltötte be a 21. életévét.
A kutatásban résztvevő magyar TikTok-felhasználók sűrűn látogatják a felületet, a férfiak 56%-a, a női kitöltők 64%-a legalább naponta belép, túlnyomó többségük naponta többször is.
A kreatív tartalom a legvonóbb a TikTokban
Arra a kérdésre, hogy mit kedvelnek a felhasználók a TikTokban, túlnyomórészt a kreativitás hívószavai kerültek elő: a „vicces videók”, a „humor”, a „tánc”, a „zene” és a „sokoldalúság” a legvonzóbb benne. A visszajelzések együttesen azt mutatják, hogy a kreatív tartalom-előállítás lehetősége az egyszerű használattal kombinálva kiemelkedően fontos az aktív felhasználóknak.
Ebben önmagában nincs semmi meglepő a platformot ismerve, viszont érdemes észrevenni, hogy a TikTokhoz szokott szem hasonló tartalmakra nyitott más platformokon is. Ez a fajta megközelítés változtat a tartalomfogyasztáson, így a márkák kommunikációjának is változni kell.
Az algoritmus ajánlása mindent visz
Érdekes minta rajzolódik ki abból, hogy mennyire engednek a kutatásban résztvevő felhasználók a TikTok ajánlásainak: 88%-uk kizárólag vagy leginkább az algoritmus által megjelenített, For You / Neked szekcióban megjelenő tartalmakat nézi, és csupán 12%-uk figyeli gyakrabban az általa követett tartalomkészítőket.
Tehát a személyes érdeklődési körbe tartozó újabb és újabb videók ajánlásával a TikTok nemhogy kielégíti a felhasználók igényeit, de magához is köti őket. A válaszokból kiderült, hogy meglehetősen addiktív hatással van a kérdőívet kitöltők közel felére (43 százalékára), akik szinte képtelenek letenni az alkalmazást, miután megnyitották azt. Csupán 11 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem jelent gondot számára, hogy félretegye az applikációt.
Tartalomgyártói oldalról ezért fontos a trendekre kiemelten figyelni: így lehet új emberekhez eljutni, és persze a követőket is újra elérni.
A zenés-táncos tartalom megy a legjobban
Tartalom tekintetében a zenés-táncos (72%), a humoros (66%), illetve a trendekre reagáló (57%) videókat nézik a legszívesebben a kutatásban résztvevők.
A teljes mintának csupán az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy szokott videókat feltölteni, közöttük is többségben vannak azok, akik havonta vagy ritkábban publikálnak saját tartalmat. A válaszadók négyötöde olyan tiktokereket követ, akiket személyesen nem ismer ugyan, de tetszenek neki a videói. Emögött kicsivel marad le az influenszerek és celebek követése (65%).
Családtagokat, barátokat és ismerősöket is több mint a tiktokozók fele követ (55%). Érdekes piaci sajátosság ugyanakkor, hogy egyelőre mindössze hat százalék azok aránya, akik cégeket, márkákat figyelnek az alkalmazásban. Márkák esetében leginkább ruhamárkákat, a divat- és szépségipar képviselőit követik a felhasználók, a spontán említések között a Nike, az Adidas, a Netflix, az Aldi, a Florence, a Glamour, valamint az Oxo Bubble Tea jelent meg legnagyobb arányban.
Érdekes-e a személyes adatok sorsa?
A válaszadói vélemények kb. egynegyed-egynegyed arányban oszlottak meg abban a tekintetben, hogy egy négyfokú skálán mérve mennyire aggódnak a kínai üzemeltető által gyűjtött személyes adatok és információk sorsáért.
A kutatásról
Az online kérdőívet 2020. szeptember 7-18. között 10.053 fő töltötte ki. A kutatást a Ringier Axel Springer Magyarország médiavállalat oktatási programja, a Digital Media Campus kezdeményezte, a felmérés a Post For Rent ügynökség, Boroznaki Gergely tartalom- és social média marketing szakértő, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatói, Bokor Tamás és Székely Levente szakértői közreműködésével készült.