Tárgyalásokon, képzéseken gyakran felmerül a kérdés, hogy, „ok, fent van a Facebookon 5.5 millió magyar, de még sem lehet elérni itt olyan speciális szakterületeket, mint a mezőgazdaság vagy az építőipar.”
Az előítéletek alapján jogos a felvetés, hiszen úgy tűnhet, egy kőművesnek, vagy egy mezőgazdásznak kevesebb találkozási lehetősége van az internettel, így ők biztos keveset Facebookoznak, és akkor is csak a gyerekeik fotóját posztolják.
Pedig a kutatások mást mutatnak. Most éppen a Mapei Kft. adatai jutottak el hozzám, amiben több, mint 150 építőiparban dolgozó szakembert kérdeztek. Az adatokból kiderül, hogy az építőiparban dolgozók igenis ott vannak a Facebookon, de ennél többre is fényderül. Lássuk mire!
A szakemberek 82%-a használ közösségi médiát, a legtöbbjük, 74% Facebookozik, és nem is keveset. 11%-uk több mint három órát Facebookozik naponta. Szintén 11% pedig szinte minden órában ránéz a hírfolyamra. 78% naponta kevesebb mint 1-2 órát foglalkozik Facebookkal.
A második legnépszerűbb platform a YouTube, melyet fej-fej mellett a Pinterest és az Instagram követ, azonban ezek aránya nagyon alacsony.
“Úgy tűnik, hogy a szakemberek nem használják tudatosan a közösségi médiát, inkább tartalomfogyasztóként vannak jelen. Holott egyre inkább ez válik a megrendelőkkel való kommunikáció fő csatornájává” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A szakemberek 30%-a nyilatkozott úgy, hogy kapott már megrendelést a Facebookon. Ennél is többen, 43% szokott rendszeresen szakmai kérdéseket kapni.
Elsőre nem tűnik ez az arány nagynak.
De ha belemélyedünk az adatokba, kiderül, hogy azoknak az 50%-a kaptt már megrendelést, akiknek van céges jelenlétük. Még nagyobb az arány, ha azt vizsgáljuk, ki publikálja a referenciáját. Egyáltalán nem meglepő módon, akik rendszeresen publikálják a referenciájukat, több, mint 70%-uk kapott már megrendelést, akik pedig nem, náluk csak 10% körül van az arány.
A kutatásból kiderül az is, hogy a referenciák terén van még hova fejlődni. Hiszen jelenleg mindössze a szakemberek 18%-a posztol képet az elkészült munkáiról a közösségi média felületeire. 30% ritkán, 51% pedig egyáltalán tesz ki képet. Saját videós tartalmat 13%-uk tesz közzé a csatornáin.
„A szakemberek hallgatagságának a közösségi médiában két oka lehet. Egyrészt nem tudják hogyan csinálják, hogyan kell kezelni a felületet, mit írjanak, miről készítsenek képet, mi érdekli az embereket. A másik gond az átláthatóság hiánya. Bár sokat javult helyzet, még mindig vannak akik feketén, szürkén vállalnak munkát és félnek, hogy ha kitesznek egy képet, akkor felhívják magukra a hatóságok figyelmét” – véli Markovich Béla.
Sokkal jobb a helyzet a szakmai kapcsolatok területén. A megkérdezett szakemberek 50%-a tagja valamilyen szakmai Facebook csoportnak.
A szakember szerint sokkal aktívabban és tudatosabban kellene használni a közösségi médiát, mert a megrendelők ott vannak. Ma még ez versenyelőny egy építőipari kisvállalkozásnak, azonban hamarosan létkérdés lesz. Ha egy szakember nem lesz jelen a közösségi médiában olyan lesz, mintha nem is létezne.
Az utolsó bekezdés nem az én megállapításom, ez a Mapei Kft. szakembereitől származik, de messzemenően egyetértek vele. 🙂