Tartalom és közösségek [előadás]

Az Evouliton 2017 konferencián a közösségek és a tartalom kapcsolatáról beszéltem főleg Facebook csoportos példákon keresztül.. Ebben a cikkben megtaláljátok a jegyzeteimet, amit az előadás előtt készítettem, és a diákat is. Így akkor is kaptok némi képet erről a fontos és izgalmas témáról, ha az előadásomról lemaradtatok. 🙂

Amikor vártuk az első gyermekünket, sok olyan Facebook csoportba beléptünk, ahol beszélgethetettünk a hasonló helyzetben levőkkel. Információkat, tippeket, segítséget vártunk, és kaptunk is. Amit pedig tapasztaltunk ezen felül, az teljesen megerősített, hogy a Facebook mennyire uralja ezt a “piacot”.

Kismillió csoport van ahol tapasztalatot cserélnek a kismamák, vagy éppen eladják a használt ruháikat. Akik nem kerülnek kapcsolatba ezekkel a csoportokkal, talán nem is gondolják, milyen erejük van ezeknek a csoportoknak, és mennyire sok dolgot helyettesítenek, pl. sok esetben kiváltják a Google kereséseket is.

Viszont két dolgon érdemes elgondolkodni:
Az egyik az, hogy miiért van az, hogy a Facebookon csoportok tömegében beszélgetnek a kismamák, míg az internetes fórumok konganak az ürességtől? Pedig azoknak sokkal erősebbek a hagyományaik. Korábban indultak, mégis kevés az aktív netes fórum.
Mondhatnánk azért, mert a Facebookon rengeteg időt töltünk el, a Facebook elszívja a felhasználókat az internettől, LinkedIn-től, és nyilván ez így is van.

De akkor ( és itt jön a kettes) miért van az, hogy az egyik kismama csoportban 25000 tag van és naponta 20-30 poszt, a másikban 5000 tag, és 10 napja volt az utolsó bejegyzés?

Vagy egy kicsit más terület: Miért van az, hogy több tucat marketinggel foglalkozó magyar csoport van, de csak néhánynak van ezer fölötti tagja, és csak néhányban pörög a beszélgetés igazán aktívan?

Ráadásul (és ez még érdekesebb) mindez úgy, hogy a csoportok tagjai között komoly átfedés van.
Ugyanazok az emberek az egyik csoportban beszélgetnek egymással, a másikban nem.

Miért?

A válasz tulajdonképpen egyszerű.
Az egyik csoportban kialakult egy közösség a másikban nem.
De mi formálja a közösséget? Mi tartja fent, mi mozgatja őket hosszú távon?

Természetesen sok dolog, ebből most egyről lesz szó, talán a legfontosabbról, a csoportokon belüli kommunikációról.

Arról, amitől felépül egy közösség, amitől aktív lesz, ami újabb embereket vonz.

Ahhoz, hogy erről tudjunk beszélni, azonban két dolgot tisztázni kell:

  1. mi a célja a közösségnek
  2. kik a közösség tagjai

A cél nyilván attól függ, hogy ki hozza létre. Spontán alakul, néhány közös érdeklődésű ember alakítja meg, vagy például egy cég? Az első esetben érthető módon a cél valami közös előny, pl. tapasztalat megosztás, vagy akár a közvetlen kereskedelem. Ez nem is biztos, hogy pontosan meg van fogalmazva ilyenkor, de sokszor a csoportok nevében benne van.
A másik esetben a cél értelemszerűen a cég üzleti céljaihoz kötődik.
Ezek a célok egyrészt magát a tartalmakat is fogják befolyásolni, másrészt pedig azt, hogy kik lesznek, akik vezetik a kommunikációt. Akik irányítják a témákat, a szokásokat és a szabályokat.

A közösség tagjai is befolyásolják a kommunikációt, hiszen nem mindegy, mennyire szűk az a téma, ami miatt ott vannak, van-e valami speciális közös tulajdonságuk, pl. ugyanabban a városban laknak. De persze az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mi az a közös, amiért ez a közösség létrejön.

– Van-e közös ügy?
– Egy közös téma, amin dolgoznak?
– Vagy egy közös ellenség ami utálnak?

Közös helyzet, mint a kismamáknál, vagy közös félelem, mint a migránsokat ellenző csoportoknál?
A közösség alapja értelemszerűen meghatározza a kommunikáció alapjait.

Az is fontos a kommunikációnál, hogy kik fogják vezetni?
Önkéntesek, akik létrehozták egy hirtelen ötlettől vezérelve, és lehet, hogy pár hét múlva elunják?
Vagy egy szervezet tagjai, akik tudatosan, tervezetten irányítják és építik a közösséget munkaidőben, ha esetleg kiesnek, van pótlás?

Sok tehát a szempont, ezek alapján nézzünk meg néhány tartalom, illetve kommunikáció típust, illetve módszert, amik segítenek építeni és aktívan tartani a közösséget.

Exkluzivitás / kötelezettség

Főleg az online csoportok esetében nagy előny, hogy bárki könnyen tud csatlakozni. De ez hátrány is, hiszen így nem lesz érték az, hogy tag lehetek.

Vagyis: legyen érték az, hogy tag lehetek!

  • legyen korlátozva a tagok száma. Maximum 250 tag, maximum 1000 tag, stb. Legyen várólista.
  • legyen olyan tartalom, amit csak a tagok kapnak meg
  • csak az lehet tag, aki aktív. Aki hetente legalább egyszer hozzászól vagy hetente egyszer posztol.

Legyenek szokások!

Olyan tartalom, olyan események, amik formálják a közösséget.
Minden pénteken nyílt nap, minden kedden délután élő közvetítés, minden szerdán olyan nap, amikor egy adott tag problémájával foglalkozunk.
Téma hetek. Pl. ezen a héten a honlapok arculatáról fogunk beszélgetni, vagy a 2 évesek hisztijével.

“Foglalkoztató” posztok

Ha a csoportnak pontosabb célja van, pl. üzleti fejlődés, fogyás, stb. akkor adjunk rendszeresen feladatokat. Lehet olyan is, amit kint kell megoldani, itt pedig az eredményekről kell beszámolni, de lehet olyan is, ami a csoporton belül történik.

Közös nyelv, közös szóhasználat

Amiből akár a hírfolyamban is rögtön észrevesszük, hogy kedvenc csoportunkból származik.
Lásd pl. a Napirajz csoport saját nyelvét

Közös megnevezés, közös ismertetőjegy

A közös kézfogás, jelvény offline.
Itt akár profilkép kiegészítés, csoport tagok különleges megnevezése.

Nem tagok, hanem kávérajongók, botmasterek, meditátorok, stb.
Lásd Meetup csoportoknál a tagok elnevezéseit.

Motivációs témák

Olyan posztok, amiket általában a vezetők írnak, amik továbblendítik a tagokat, amik fenntartják bennük a tüzet, erősítik a közös kapcsolatot, és az egyéni szempontokat is. De egy jól működő csoportnál a tagok is rendszeresen osztanak meg ilyeneket. Lásd futós csoportok.

Közösség alapjainak ismétlése

Olyan posztok, amikből újra magára ismer az ember, ami emlékezteti miért van itt, amiből tudja, hogy jó helyen van.

Szabályok kommunikálása

Ha már vannak szabályok, pl. lehet-e reklámozni, kötelező hetente írni, akkor ezt időnként érdemes elismételni

Tagok megszólítás

Amikor a közösség vezetői bevonják a tagokat úgy, hogy megszólítják őket.
Az első alkalommal, amikor belépnek a közösségbe, megkérik őket, hogy mutatkozzanak be. Később, ha van olyan téma, amiről tudják, hogy melyik tagnak fontos, akkor ezeknél személy szerint megszólítják őket.
Sőt írhatunk olyan posztot is, amiben arra ösztönözzük a tagokat, hogy szólítsák meg egymást.

– Melyik tagtól kérnél segítséget?
– Válassz valakit, akivel érdemes lenne együttműködni!
– Melyik tag profilképe a legjobb?
– Melyik tag véleményére vagy kíváncsi, stb.

Egy csoportba, közösségbe viszonylag egyszerű bevonni embereket, egyszerű elérni, hogy vágyjanak a csatlakozásra. De azt elérni, hogy ott aktívak maradjanak, hogy a közösség pörögjön, hogy hónapok, évek múltán is szolgálják az érdekeinket, ez kifejezetten nehéz. Kitartást és változatos kommunikációt igényel. Viszont megéri, mert egy jól pörgő közösség egy ügynek, egy cégnek, egy civil szervezetnek, vagy egy márkának is sokat segíthet. Érdemes tehát a kommunikációra komoly hangsúlyt fektetni.

Lévai Richárd
Közösségi marketing specialista
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is! ;-)