Először azzal kezdődött, hogy a bejegyzés kiemelésnél nem tudtunk beállítani semmit. Aztán megpróbálta eldugni előlünk a Facebook az elhelyezések kiválasztását. Utána kitalálta a dinamikus hirdetéseket, ahol már nem is tudjuk, kinek, mit jelenít meg pontosan a Facebook a mi nevünkben. Később még a dinamikus hirdetés célzását is kiterjesztette a Facebook.
Nem olyan régen pedig elkezdte felajánlani, hogy szívesen bővít a célzásainkon, ha az kattintás vagy konverzió szempontjából jobb lesz az adatok szerint.
Egyre jobban közeledik az a világ, amikor lefényképezzük a terméket, feltöltjük a Facebookba, megmondjuk, mennyiért és mekkora árréssel szeretnénk eladni, és midnen mást megcsinál a rendszer. Létrehozza az értékesítési felületet, megírja a szövegeket, beállítja a célzásokat. Mi pedig csak kapjuk a címeket, ahova lehet postázni. Jó lesz? Valószínűleg igen. De majd meglátjuk.
Ok, ok, kicsit messzire szaladtam, mert ez még messze van, de tény, hogy egyre több olyan megoldás jelenik meg a Facebookban (és a Google AdWordsben is persze), amik mind a rendszer által használt big datából próbálnak egyre többet bevezetni.
Ilyen a célzásbővítés is, ami azon alapul, hogy a Facebook látja, hogy milyen tipusú emberek kattintanak, vagy konvertálnak, és ha azt tapasztalja, hogy az általunk beállított érdeklődési körök korlátozzák az eredményeket, akkor tágít a kereteken.
Igyekszik olyan embereknek is megmutatni a hirdetésünket, akiknek a beállításaink nem engednék, pedig hasznosak lehetnek nekünk.
A megközelítés jó, de azért van benne némi csavar, ugyanis ezt írja a Facebook:
- A célzást csak akkor bővítjük ki, ha véleményünk szerint ezzel jobb eredményeket tudnál elérni. Ha úgy gondoljuk, hogy nem jelent előrelépést, akkor nem bővítjük a célzást. Egyelőre nincs mód annak ellenőrzésére, hogy történt-e célzásbővítés. (Bár az eredményeket nem tudjuk garantálni, a tesztek során a célzás bővítésével a konverziók számának növekedését tapasztaltuk.)
- Jelenleg nem kínálunk olyan konkrét mérőszámot, amely mutatná, hogy a kibővített célközönség mennyire hatékony a nem kibővítetthez képest. Ugyanakkor természetesen lehetőséged van összevetni a funkció használatának megkezdése előtti eredményeket a használat megkezdése utániakkal, így képet kaphatsz az eredményességéről.
Vagyis szuper, hogy van ilyen lehetőség, de ember legyen a talpán az, aki meg tudja mondani, tényleg használt-e. Az egyetlen igazi lehetőség a beépített A/B teszt lehetősége lenne, hiszen itt tesztelhetünk célközönséget. Logikus lenne ugyanazt a célközönséget letesztelni egyszer bővítménnyel, egyszer nélküle. De sajnos itt nem is kapcsolhatjuk ki a célzásbővítést.
Ez van, el kell fogadnunk, hogy a Facebook csak jót akar. Persze nem csak nekünk, magának is. Hiszen ha a célzásbővítéssel javít az eredményeinken, többet fogunk költeni nála. Vagyis igazi win-win pozíció.
Persze annak ellenére, hogy nehéz, próbáljuk tesztelni, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a célzásbővítés csak érdeklődés alapú célzásoknál használható.
Ezeket viszont a vásárlási folyamat elején lehet csak igazán hatékonyan használni általában. Később úgy is a saját adat alapú célzások fognak dominálni, ahol pedig nincs célzásbővítés.
Ha az érdekel, hogyan érdemes a Facebook célzásokat stratégiába illeszteni, melyik megoldást mikor érdemes használni, gyere el Haladó hirdetési tréningünkre, ahol többek között erről is lesz szó!