Mi köze lehet a mohácsi csatának a mesterséges intelligencia marketinges terjedéséhez? Elsőre semmi, de ha közelebbről megnézzük, három meglepő párhuzam rajzolódik ki, amelyek sokat elárulnak arról is, min fog múlni a cégek sikere az AI korszakában.
Amit rosszul tudtunk Mohácsról
A Mohács 500 évforduló kapcsán sok podcast-et hallgattam és cikketolvastam, és nyilván erről is az AI jutott az eszembe. Akinek kalapács van a kezében, az ugye mindent szögnek lát. 🙂
A lényeg, hogy sok érdekes dolgot hoztak felszínre az új kutatások. Például sokáig azt gondoltam, hogy a törökök nagy technikai fölényben voltak, és sokkal korszerűbb volt a hadseregük. De mint kiderült, nem. A magyar hadsereg ugyanolyan korszerű volt, technikailag ugyanúgy állt. Nem ezen múlott a siker.
Az egyik ok az volt, amit nagyjából mindenki ismer: a török hadsereg hatalmas létszámfölényben volt. De nem csak ezen múlott. Az országok GDP-jében és erőforrásaiban is látszott a különbség, ez egy nagyon fontos eltérés volt.
Egy másik fontos tényező az információ kérdése volt. A törökök tudták, mikor jönnek, honnan jönnek, mennyien és mennyivel jönnek. Nagyon jó kémhálózatuk volt, és nem csak Magyarországról voltak pontos információik, hanem a többi hatalom mozgási lehetőségeiről is.
A rutin szintén a törökök oldalán állt. Évek, talán évtizedek óta komoly csatákat vívtak, sok hódításuk volt, és ez a hadsereg minden szintjén megjelent: a katonáknál, a tiszteknél, az altiszteknél és a hadvezetésben egyaránt sokkal komolyabb tapasztalatuk volt a nagyobb csatákban. Bár a magyarok is vívtak kisebb ütközeteket, és több helyen nyertek is, ez nem jutott át az egész magyar hadseregen és a hadvezetésen.
Hogyan jön ehhez az AI?
De hogy kapcsolódik mindehhez a mesterséges intelligencia? Találkoztam egy kutatással, amelyben azt kérdezték a marketingesektől, hogy amikor mindenkinek ugyanolyan szinten a rendelkezésére áll majd a mesterséges intelligencia, akkor min fog múlni az egyes cégek sikere.
Az első helyen, talán nem meglepő módon, a hirdetési büdzsé állt. Az erőforrás különbség. Pont mint a törököknél: nem csak a hadsereg mérete számított, hanem az országok közötti erőforrás-különbség is.
Aztán ott voltak több ponton az információhoz kapcsolódó válaszok, vagyis hogy mennyire jó a vevőismeret, mennyire jó az adatminőség és mennyi az adatmennyiség. Ezek nagyon fontosak, ahogy a törököknél is döntő volt, hogy tudták, honnan és mikor fognak támadni, a magyarok pedig nem.
És volt még egy érdekes pont: a szakértelem kérdése. Ha megvan a szakértelem nem csak az AI-jal kapcsolatban, hanem az adott szakterületen, az adott piacon is, ez is sok előnyt fog tudni jelenteni.
A pont, amihez nincs mohácsi párhuzam
Volt azonban a kutatásban egy pont, amelyhez a mohácsi kérdésnél nem találtam párhuzamot (ha neked van, nyugodtan írd meg). Ez pedig a márkázás kérdése. Márpedig jól látszik, hogy ha a cégek ugyanazon a szinten vannak, akkor az, hogy kit ismernek jobban, kinek jobb a brandingje, kinek jobb a márkája, kiről gondolnak jobbat a vevői, kulcsfontosságú pont lesz.
A gyakorlati tanulság
Ez jó tanulság abból a szempontból is, hogy nem kell megvárnunk, míg az AI fejlődik, és csak akkor elkezdeni használni, amikor sokkal jobb lesz. Érdemes minél előbb belevágni, hogy meglegyen a tudásunk és a tapasztalatunk az AI területén, de közben más marketinges területeken is érdemes fejlődni. Ha kíváncsi vagy, mely irányokba érdemes most fejlődnöd, sokat segíthetnek az online marketing trendriportok is.
Ennek megvan az az előnye, hogy amikor az AI sokkal jobb lesz, ebben mi is kiemelkedően jók tudunk lenni. Ráadásul ha más területeken is fejlesztünk, és közben az AI-ban is tapasztalatot szerzünk, akkor már rövid és középtávon is sikeresek tudunk lenni, miközben bebiztosítjuk magunkat a hosszú távú jövőre is.
Mesterséges intelligencia segítségével készült, de emberi ellenőrzésen átesett hír. Ha bármi észrevételed van, jelezd nekünk!