Petfluencer, tyúkfluenszer… mik azok az állati influenszerek?

A Tyúk tévé indulása kapcsán kérdezett meg az RTL Reggeli műsora az állat-influenszer jelenségről (a felvételt beraktam a cikk végére).

Sokaknak még mindig meglepő, engem az első „sokk” akkor ért a témában, amikor 2018-ban a Facebook fejlesztői konferenciáján voltam, és ott behozták a színpadra Jiff Pomot, az akkor már sok millió követővel rendelkező kutya influenszert. A jelenségnek persze már neve is van: petfluencerekről beszélünk ilyenkor ( a tyúkos videóknál pedig tyúkfluenszerekről?).

Azóta sok különböző állatnak épült fel milliós követői bázissal rendelkező közösségi média profilja Instagramon, Facebookon, vagy éppen TikTokon, és ez egyre több emberben veti fel a kérdést: miért jó nekünk az, hogy állatokat nézegetünk a közösségi médiában?

Ha csak fogyasztói oldalról nézzük, akkor talán könnyű belátni, hogy az állatokkal való kapcsolatnak pozitív érzelmi hatása van, de azzal kapcsolatban is folytak kutatások, hogy ez nem csak a fizikai kontaktus, hanem a közösségi médiában történő találkozás esetén is megvalósul.

Állatvideók és kutatások

Például a Leedsi Egyetem 2020-ban publikált egy tanulmányt, ami megállapította, hogy az állatok figyelése (értsd: cuki állatvideók nézegetése) hozzájárulhat a pozitív mentális egészséghez, mivel csökkenti a stresszt és a szorongást. A tanulmány azt vizsgálta, hogy az állatokról (cicákról, kölykökről, sőt quokkákról és gorillákról) készült képek és videók 30 perces nézése jó hatással volt a vérnyomásra, a pulzusszámra és a szorongásra. A vizsgálatban résztvevőknél néhány esetben akár 50%-kal is csökkent a szorongás például.

2021-ben a torontói Ryerson Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatói kifejezetten a kutyavideók stresszre gyakorolt hatására összpontosítottak. Ebből kiderült például, hogy a kutyás videók csökkenthetik a szorongást és növelhetik a boldogságot.

A közösségi médiát amúgy is sok vád éri azzal kapcsolatban, milyen rossz hatással van az énképre. Celebek életéhez hasonlítjuk magunkat, önkép romboló tartalmakkal találkozhatunk, elszomoríthatha a felhasználókat, ha a posztjaik nem kapnak elég sok reakciót. Ehhez képest biztosan felüdülés vicces, cuki állatos videókat nézegetni. Hiszen egy kisállathoz nem hasonlítjuk magunkat, nem merül fel, jobb vagyok-e nála vagy nem.

Úgy tűnik tehát, hogy ha valaki TikTokon vagy Facebookon állatvideókat nézeget, akkor az betudható egyfajta mentális egészségmegőrző gyakorlatnak.

Az állatvideók az üzletnek is jók lehetnek

Ahol milliós követőszámok vannak, oda megérkezik az üzlet is.
Hiszen ha milliós elérése van az egyes TikTok videóknak, akkor köztük rengeteg állattartó gazdi van, akiknek értékesíteni lehetne például állateledelt, vagy bármilyen más terméket vagy szolgáltatást, ami hasznos lehet nekik.

Így természetesen sok cég felfigyelt arra, hogy a marketingjébe bevonja a petfluenszereket, és sok állattartónak lett a célja az, hogy a bevételeit ezzel a területtel egészítse ki. Például a brit kisállattulajdonosok több mint negyedének van jelenleg kedvencének szentelt közösségi média fiókja, akinek a 29%-a pedig azt reméli, hogy betör a petfluencer üzletbe.

A jelenség tehát nem új, de azt gondolom még csak az elején vagyunk ennek a marketing iránynak.