Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal új elnöke az M1 műsorában elmondta a hivatal jövőbeni terveit. Ezek között volt két pont, ami szakmai körökben komoly vitát váltott ki, ezért érdemes foglalkozni a kérdéssel.
Büntethető remarketing?
“…ha valaki például szeretne vásárolni egy ingatlant, vagy szeretne elutazni, és akkor a keresőprogramba bepötyögi az elképzeléseit, akkor azt veszi észre, hogy régen nem aktuális az az utazás, régen túl van rajta és még mindig jönnek egészen váratlan helyekről és időpontokban ajánlatok.” nyilatkozta Juhász Miklós az M1-nek, később ezt is hozzátette:
“Tehát ez alapvetően olyan kérdéseket vet föl, ami részben adatvédelmi, de részben versenyjogi is lehet, mert ha nem kap a fogyasztó megfelelő tájékoztatást arról, hogy az ő adatait – és az ő érdeklődése is egy adat-, hogyan adják tovább, hogyan kezelik, ennek lehet versenyjogi vonatkozása.”
Ha nem egyértelmű első olvasatra, itt a remarkeitngről van szó.
Amit nagy előszeretettel, és nagyon hatékonyan használnak a cégek, azonban sokan megfeledkeznek arról, hogy a Facebook és a Google (és persze az összes többi ilyen rendszert nyújtó szolgáltató) nem csak megoldást kínál, de adatvédelmi elvárásai is vannak.
Amikor elkezdjük használni ezeket a megoldásokat hirdetőként, “aláírjuk” azt is, hogy erről tájékoztatni fogjuk a felhasználóinkat. Viszont sokan ezt elfelejtik beleírni például a weboldaluk adatvédelmi nyilatkozatába, ezért a felhasználók meglepődhetnek, hogy honnan került eléjük megint annak a terméknek a hirdetése, amit tegnap láttak egy weboldalon, ahova a kereső vitte őket.
Bár minden hirdető rendszer elvárja, hogy tájékoztassuk a felhasználókat, különösebben nem tesznek semmit az ellenőrzésért. Nyilván úgy vannak vele, hogy ezt majd megteszik helyettük a helyi hatóságok.
Az első pont tehát pipa.
Celebek, mint reklámfelületek
“Egy közéleti személyiség, egy celeb megjelenik és valami terméket, vagy szolgáltatást reklámoz, és nem tudjuk, hogy ez most egy megosztás az adott közösségi médián vagy egy fizetett reklám. ” Ezt szintén a GVH elnöke mondta.
Ez is egy elég érdekes kérdést feszeget, hiszen minden nap találkozunk olyannal, hogy valamelyik celebünk felrak egy posztot, ami egy terméket, vagy egy helyet reklámoz.
De láttunk már ilyet portálnál, céges oldalnál is, ahol egyértelmű, hogy a poszt írónak nincs közvetlenül köze a termékhez, de még is buzdított a vásárlásra burkoltan, vagy akár teljesen leplezetlenül. Sokszor érezhető ilyenkor a háttérben valamilyen barter vagy hirdetési támogatás.
Érdemes tudni, hogy a Facebook alapvetően csak azoknak az oldalaknak engedi meg azt, hogy harmadik felet termékeit, illetve szolgáltatásait reklámozzák (vagyis kérjenek ellenértéket a megosztásért), amik kék pipával rendelkeznek (vagyis verified page-ek).
Nekik létrehozott egy branded content toolt, ahol ráadásul jelezni is tudják, hogy ez a tartalom bizony reklám.
Talán nem meglepő, a Facebook azt várja el (a kék pipával rendelkező oldalaktól), hogy ha reklámoznak valakit, akkor egyértelműen jelezzék az olvasóknak, hogy itt többről van szó, mint egy termékteszt, vagy egy sima megosztás. Vagyis nagyjából ugyanazt, amit a GVH ellenőrizni készül.
Azok az oldalak viszont, amik nem rendelkeznek kék pipával, nem kérhetnek ellenértéket azért, ha megosztják mások termékeit, posztjait.
A dolog szépséghibája, hogy kék pipát szerezni nem olyan könnyű. Bár lehet igényelni, szinte biztos, hogy el fogják utasítani.
A másik érdekesség az, hogy bár tömegével látunk ilyen reklám posztokat minden nap, a Facebook nem ellenőrzi ezeket. Bár ez közvetlen bevételkiesést jelenthet neki, valószínűleg nincsen rá kapacitása, hogy ilyen ellenőrzéseket tartson. Főleg nálunk.
Viszont Juhász Miklós nyilatkozata valószínűleg nem a sima bejegyzés kiemelés ellen szól valószínűleg, ahogy ezt többen sejtették.
Mit fog csinálni a GVH?
Ezek alapján azt látni, hogy a GVH (illetve a versenytörvény) elvárásai nem esnek olyan messze a szolgáltatók szabályzataitól.
Főrleg azért, mert mindegyik nagy cég felhasználási feltételeibe benne van az is, hogy egyébként a helyi szabályokat, törvényeket, előírásokat be kell tartani a platform saját rendelkezésein túl.
Mégis úgy tűnik, hogy a szolgáltatók szabályainak (pontosan az ahhoz viszonylag jól igazodó törvényeknek) nem a Google és nem a Facebook fog érvényt szerezni, hanem a Versenyhivatal.
A témában megkerestem egyébként a GVH sajtóosztályát is. Amint kapok tőlük olyan információt, amit megoszthatok, ki fogom egészíteni a cikket.