A Népszabadságba rejtett Playboy

Amikor a 90-es évek elején a Playboy megjelent Magyarországon, sokan kíváncsiak lettek rá, hiszen egy tiltott gyümölcshöz lehetett hozzájutni. De azért ciki is volt a dolog, hiszen megvenni újságosnál egy ilyen lapot, aztán végigmenni vele az utcán, a buszon, a villamoson… De a leleményes emberek megtalálták a megoldást.

A Playboy mellett vásároltak valamilyen napilapot is, például Népszabadságot, amiben remekül lehetett utaztatni a nyuszis magazint. Az árukapcsolás sok kellemetlen pillantástól mentette meg a szélesebb érdeklődési körrel rendelkező olvasókat. 🙂 Persze nem csak a Playboy tud(ott) cikis lenni.

Ha megkérdezel az utcán egy tetszőlegesen kiválasztott embert, hogy olvas-e újságot, és ha igen, mit? Akkor nagy valószínűséggel azt mondja, hogy persze olvas. Élet és Irodalmat, vagy HVG-t. Blikket, Borsot sokkal kevesebbet mondanak. Mégis jóval több fogy a bulvár lapokból, mint a gazdasági vagy az ismeretterjesztő magazinokból.

Vannak olyan körök, ahol hasonló szintet ért el a Facebook. Ahol nem kapsz használható választ, ha megkérdezed, hogy fent vannak-e a Facebookon vagy nem. Sőt, egymás előtt még le is tagadják.
De aztán ha elkezded elemezni a vásárlói visszajelzéseket, a rendezvényed résztvevőinek válaszait, kiderül, hogy a Facebooknak még is van jelentősége. Mert például azt válaszolja az ember, hogy reklámban találkozott veled, de Te nem reklámoztál sehol, és nem volt más online kommunikációd csak a Facebookon.

Az is előfordulhat, hogy olyankor nőnek a jelentkezések vagy a vásárlások, amikor aktívan kommunikálsz (és hirdetsz) Facebookon, még is azt mondják az ügyfeleid, hogy ők nem is találkoztak veled a Facebookon. (Mindegyik eset megtörtént ügyfeleinknél a közelmúltban.)

Ha ilyen helyzetbe kerülsz (mármint a Facebookoról jön az üzlet, de nem merik bevallani), akkor óvatosnak kell lenni. Hiszen ha az ügyfeled nem akarja elismerni, hogy használja a Facebookot, nem erőltetheted és nem buktathatod le.

Ebben az esetben használhatod a Facebookot, mint egy elérési platformot, de a közöségi funkciókra csak korlátozottan építhetsz. Végig kell gondolni mindenképpen, van-e olyan stratégia, tartalom, kommunikáció, élmény, amivel még is meg tudod mozgatni  Facebookon az embereket.

De ha nem tudsz ilyet, akkor ne erőltesd.Használd úgy a Facebookot, mint egy display hirdetési felületet és egy offline magazin speciális elegyét! Dolgozz ki okos tartalomstratégiát, kommunikálj ügyesen, hirdess profin, és ne foglalkozz a lájok és a megosztások számával.
Ez ennyi, viszont van ezeknek az eseteknek egy érdekes tanulsága: nem elég megkérdezni, hogy ott vannak-e a Facebookon, nem elég megkérdezni, hol hallottak rólad.

Legyél egy kicsit Dr. House a marketingben! Igyekezz az önbevallásos kutatásaidat mérésekkel is alátámasztani, mert ha mindent elhiszel a vásárlóidnak, hamar csődbe juthatsz! 🙂

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük