Tegnap megvolt a Közösségi kalandozások tévé első adása, aminek a fő témája a választási marketing volt.
Sajnos pár technikai hibába belefutottunk a közvetítés során, így az egész adást nem tudom nektek megmutatni, de készítettem egy 15 perces verziót, és egy jegyzetet.
Az adásban először hírekről és aktualitásokról volt szó, utána következett a választási téma.
A következőkben megtaláljátok az adás összefoglalóját, a cikk végén pedig a vágott videót.
Aktualitások: LinkedIn, Google+, Facebook
Közösségi hálózati megosztásokon keresztül érkező weboldal látogatókat vizsgált egy tanulmány, amiből kiderült, hogy a legaktívabb látogatók a YouTube-ról jönnek. A Facebook csak a negyedik helyen van minőséget tekintve, bár mennyiségben a Facebook hozza a legtöbb embert.
A LinkedIn megszünteti a céges oldalakon a termékek menüpontokat április 14-ével, helyettük a Showcase Page-eket kell használni. Akinek a céges oldalán a termékek menüpontban vannak ajánlások, azokat külön le kell menteni.
A Google+ felületére felkerült az összes megtekintések száma a +1-ek száma helyett. Szerintem ez olyan, mint 10 éve, amikor a weboldalakon azt láttuk, hogy mennyien jártak ott. Egyébként akit zavar, ki tudja kapcsolni.
A Facebook elérés csökkenésről itt olvashattok egy tanulmányt. Volt már többször szó róla és lesz is még. A lényeg, hogy át kell gondolni mindenkinek a stratégiát.
Választás és közösségi média kutatás
A MediaQ készített egy friss kutatást, Kuti Gézával a kutatási igazgatóval erről beszélgettünk a műsorban.
Az internetezők körében végzett kutatás a pártpreferenciák mellett azt vizsgálta, hogy a Facebookon megjelenő politka hogyan hat a felhasználókra.
A válaszadóknak nagyjából a felét érdekli a politika valamilyen szinten, de a legtöbben az információkat a tévéből szerzik, viszont a második helyen már a weboldalak vannak.
A legfőbb tájékozódási pontnak az emberek 26,3%-a jelölte meg a közösségi oldalakat.
A kutatás szerint az internetezők 61%-a tervezi, hogy elmegy szavazni, a legtöbben a Fideszre adják a Voksukat, a Kormányváltókat, ha összeadjuk, akkor éppen a második helyen vannak, de hozzájuk nagyon közel van a Jobbik is.
Az LMP a bejutási küszöb közelében van, várhatóan ismét parlamenti párt lesznek.
A Facebook felhasználók naponta kb. 15 politikai tartalmú elemet vesznek észre átlagosan a Facebookon. Túlsúlyban a privát vélemények vannak.
Érdekes, hogy a Facebookozók a politikusokhoz, mint személyekhez sokkal jobban tudnak kapcsolódni, mint a pártjukhoz.
Ez nem csak abban látszik, hogy a politikusoknak ma már több rajongójuk van, mint a pártoknak, de abban is, hogy a “miért lájkol politikai oldalt” kérdésre az első helyen, 69,5%-kal a “szimpatikus a politikus” válasz végzett.
A válaszadók véleménye szerint a Faceboon a politikában, a politikusok személyének bemutatására a leghatékonyabb (88.5%). Ezt az új rajongók illetve tagok toborzása követi (85,2%). Érdekes módon a párbeszéd a választókkal az utolsó helyre került 21,6%-kal.
A Facebookon megjelenő politikai tartalom mennyisége még éppen nem zavaró, a válaszadók 52,7% mondja azt, hogy túl sok, vagy inkább sok.
A politikai tartalom generálásáért a pártok rajongói a különböző mértékben aktívak.
A Jobbik szimpatizánsainak 63,8%-a legalább hetente végez politikai aktivitást, és mindössze 9,6%-uk az, aki soha nem.
A többi párt ehhez képest sokkal kevésbé tudja aktivizálni az embereket.
Második helyen a Fidesz van, de legalább heti szintű aktivitásra a szimpatizánsainak mindössze a 33.5%-át tudja rávenni.
A Facebookozók politikai aktivitása viszont nagyon fontos fegyvertény.
Ugyanis a válaszadók majdnem 20%-a változtatta meg már a szavazási szándékát a Facebookon megjelenő vélemények miatt, majdnem ennyien változtatták meg a véleményüket egy politikusról.
Kampánymegoldások elemző szemmel
A számok után Horváth Dorka, új média kutatóval beszélgettünk, aki elmondta, hogy a közösségi média hatására mennyire átalakult az emberek közügyhöz való viszonya, hiszen ami korábban egyértelműen magánügy volt, például a politikai hovatartozás, az most a Facebookon nagyon könnyen kiderül.
Szóba került, hogy a gyors online visszajelzéseknek köszönhetően a pártok milyen gyorsan változtatták a stratégiájukat.
Például a Jobbik esetében a korábbi kampány időszakban megjelenő “cukiságok” a jelek szerint nem jöttek be a választóknak, ezért tértek vissza Vona Gábor esetében a komolyabb vonalra.
A pártok a Facebookon kívül nagyon sok online eszközt használtak.
A Napiferi alkalmazás mellett Orbán Viktor jelen van az Instagramon, Gyurcsány Anna az ask.fm-en, de a videó kampányok sem hiányoznak.
Erre jó példa Seres Mária Szövetsége, akik ügyesen használják a videókat a Facebookon és a YouTube-on is.
Ez persze csak egy rövid kivonata volt a közel egy órás adásnak, amit a Ustream a technikai háttérrel, a Kürt Akadémia pedig a helyszínnel támogatott, a remek fotókat pedig Szabó Virágnak köszönöm.
Nagyjából két hét múlva megint találkozunk! 😉