Miről szól a Libra körüli vita?

Most egy kis kitekintő következik, kirstálygömb simogatással, filozofálgatással. Csal akkor olvass tovább, ha ez is érdekel. 🙂

„Államunk elnöke, Mark Zuckerberg legmagasabb szintű csúcstalálkozó keretében fogadta virtuális tárgyalószobájában az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió elnökeinek avatárját. Zuckerberg először megköszönte a világ 3. és 5. legnagyobb gazdaságának vezetőinek, hogy a bejelentkezéshez a legújabb Oculus napszemüveget használták, ami egyébként előrendelhető, mindössze 9.99 libra áron. Majd sajnálkozását fejezte ki az miatt, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió többszöri halasztás után mégis engedélyezte a Google Cash piacralépését. A Libra Szabadkereskedelmi Virtuális Szövetség elnöke elmondta, hogy e lépés miatt a Libra Szövetség kénytelen volt kivonni befektetéseit az amerikai és az európai állampapírokból. Bejelentette továbbá, hogy a találkozóval egy időben lép életbe a Libra Szövetség felhasználói szerződésének 4.35.11-es verziója, ami megengedi a teljesen virtuális libra kibocsájtását. Elmondta azt is, hogy az új alapszerződés élesedésével egy időben 2000 milliárd librát bocsájtott ki a Szövetség. A bejelentések hatására a dollár és az euró ára történelmi mélypontokra zuhant.”

Nagyjából szerintem attól rettegnek a nyugati világ vezetői, hogy néhány év múlva hasonló hírekkel fognak találkozni, ha a librának zöld utat adnak. (Egyébként elkészítettem a fenti hírt hosszabb verzióban is, ha érdekel, hallgasd meg a podcastben: Spotify | iTunes! )
Erről szól, mégsem ezek voltak a fő kérdések az elmúlt napok szenátusi meghallgatásain. Ott sokkal praktikusabban témák kerültek elő:

Mennyire lesz biztonságos a libra a Facebook múltja alapján? Hogyan akadályozzák meg a pénzmosást? Fogják-e azonosítani az ügyfeleket? Miért van szükség a dollár helyett a librára?…

Az amerikai szenátorok ezeket és ehhez hasonló kérdéseket ismételgették két napon keresztül, amikor David Marcus a Facebook Calibra nevű leányvállalatának a vezetőjét hallgatták meg. A két nap, és gyakorlatilag minden más vita, ami érinti a kérdést, ezeket a témákat érinti elsősorban, amik fontosak, de a librát igazából nem ezek miatt akarják betiltani.

A jövőnk a tét

Bármilyen túlzónak tűnik, a következő hónapokban eldölhet a pénzügyi világ jövője. Ezt a döntést pedig a libra kapcsán fogják meghozni. A libra ugyanis első ránézésre semmi extra: egy digitális fizetési megoldás, amivel majd lehet a Facebook és a Libra Szövetség tagjainak (pl. Uber, Spotify, Ebay, Vodafone, stb.) platformjain fizetni. Bár kriptovalutának mondják bizonyos nézőpont szerint, talán közelebb áll a valódi pénzügyi megoldásokhoz, és ez az egyik ok, amiért ijesztő a jegybankok és a kormányok számára. Ugyanis a kriptovauták nagy része – és az egész hype-ot elindító bitcoin – nagyon leegyszerűsítve olyan, ami nincsen valódi értékekhez kapcsolva. Az értékük egy virtuális elem ritkaságából fakad, amit néhányan – ma már komoly erőforrásokat felhasználva – bányásznak, mások csak megvásárolni tudnak.

A libra viszont más. Ezt nem bányászni lehet, ezt egy-az egybe váltják. Ha 5000 forintért vásárlunk majd librát, a pénzünk bemegy egy alapba, amelyik többek között állampapírt vásárol érte. Ha el akarjuk adni a libránkat, ebből az alapból veszik ki a pénzt, maga a libra megsemmisül. A baj egyik oka nyilván ez. Ha a Facebook felhasználóinak csak egy töredéke, mondjuk 10%-a vásárol librát 100 dollárért, már akkor egy hatalmas befektetendő alap jön létre. Ha csak a 10%-ról és csak a Facebookról beszélünk. Ha kicsit több ember, kicsit több pénzt fektet be, olyan mértékű anyagi háttér fölött fog rendelkeznia Libra Szövetség aminek már hatása lehet országok gazdaságára.

A másik probléma a nemzetállamok számára, hogy létrejöhet egy olyan piactér, ami saját belső szabályok szerint működik, ami képes magába zárni embereket és cégeket. Eljöhet az az idő, hogy tömegeknek nem kell elhagyniuk a Facebook fizetőeszközét, mert mindent meg tudnak majd benne vásárolni.

Könnyen elképzelhető az a helyzet, hogy egy cégtől, amelyik Instagramon vagy Whatsappon árulja a termékeit, librában vásárolnak. A cég a munkatársak fizetését librában adja ki, akik szintén librában tudnak vásárolni másik online cégeltől, librában tudják fizetni a telefonszámlájukat és a taxijukat, és librában tudnak fizetni a sarki kisboltban is. Mindez a hagyományos banki rendszertől függetlenül.

Persze hasonló akár a “hagyományos” kriptovalutákkal is előfordulhatnak. Ha elég sokan integrálják például a bitcoint, miért ne jöhetne létre egy ilyen belső piactér? Az ok az, hogy a bitcoint sokan nem értik, és ha terjed is, lassan. A Facebook viszont kötel 2,7 milliárd felhasználójának (az összes platform felhasználója összesen kb. ennyi) kínálhatja fel, hogy regisztráljon magának egy Calibra tálcát.

A különböző partnerek nyereményjátékok, promóciók tucatjait indíthatják, amiknek a díja pár libra lesz, vagy felkínálhatják a szolgáltatásaikat kedvezőbb áron, ha valaki librában fizet. Miért ne lehetne kedvezőbb a Facebook hirdetések ára, ha egy cég librában fizet, vagy kisebb a Facebooknak fizetendő jutalék ha azt valaki nem dollárban (vagy éppen forintban) kéri.

Már az első tesztekben milliók kezdhetik el használni a rendszert, és néhány hónap alatt többen, mint ahányan kapcsolatba kerültek a bitcoinnal az elmúlt 10 évben. Néhány év alatt létrejöhet egy olyan szuper piactér, aminek van egy belső valutája, belső szabályai, és amire a különböző országok szabályozói csak kívülről, közvetetten tudnak hatást gyakorolni. És ami egyre nagyobb hatalmat adhat a Liba Szövetségnek. Hiszen ha a Libra Szövetség egyre több valódi pénzen ül, amiről ő dönti el, hogy mibe fekteti, melyik állam meri majd büntetéssel fenyegetni a tagjait?

Ki meri majd azt mondani, hogy 5 milliárd dollárra bünteti a Facebookot egy adatvédelmi ügy miatt, ha ez azzal a kockázattal jár, hogy a Facebook (bocs, Libra Szövetség), olyan pénzügyi lépést tesz, ami befolyásolja annak az államnak a stabilitását.

Most, amikor arról megy a vita, szabad-e engedélyezni a librát, valójában nem csak a jövendőbeli felhasználók adatainak a biztonsága a kérdés. Nem az, hogy több adattal fog-e rendelkezni a Facebook a felhasználókról.

Az igazi kérdés az: ki tudják-e, akarják-e, merik-e engedni az uralmat a kezükből a világ pénzügyi urai?

Nyilván ennek alapján az lenne a válasz, hogy nem szabad nekik.

Viszont ott a kínai példa, ahol az online fizetés már fényévekkel a nyugati világ előtt van. A WeChat segítségével ma már könnyebb kínában mobillal fizetni, mint kártyával és készpénzzel. Ennek a hátterében persze erős állami kontroll áll, de a WeChat fizetési megoldása próbál kilépni a kínai nagyfal mögül. Ha a nyugati világban nem lesz megfelelő alternatíva, félő, hogy a kínaiak nyerik ezt a csatát, ami még kellemetlenebb lenne.

Persze nem biztos, hogy a libra a megfelelő válasz a WeChat kérdésre, de életképes megoldásnak tűnik. A bevezetése mégis a jelenlegi pénzügyi, gazdasági, vagy akár politikai rendszer drasztikus átalakulását jelentheti. A kérdés az, hogy egy olyan világban, ahol az információ, a termékek, az élmények soha nem látott sebességgel lépik át az országhatárokat, ahol nagyon sok embernek egyre kevésbé fontos, hogy éppen hol él, a vállalatok földrészelen nyúlnak át (nem mellesleg: a környezetszennyezést sem lehet kerítések közé szorítani), mekkora létjogosultsága van a jelenlegi, ökoszisztémának?

Ez az a kérdés, amiről a libra körüli viták szólnak. Ez az, amiért a jövőnk döl el akkor, amikor zöld utat, vagy éppen sorompót kap a Facebook kezdeményezése.

Ha mélyebben érdekel a téma, mindenképpen nézd meg a beszélgetésünket Mogyorósi Attilával a YouTube-on, vagy hallgasd meg podcastünkön!