A nyitottságot támogató Facebook a saját hatékonyságának áldozata lett.
A legtöbb politikai szakértő egyet ért azzal, hogy Trump győzelméhez jelentősen hozzájárult a közösségi média.
Hiszen az amerikai sajtó legnagyobb része Trump ellen volt, de hiába. A közösségi médiában megosztott információk terjedése hatással volt a szavazókra.
A közösségi média egyik jellegzetessége, hogy egy álhír, vagy egy valóságos alapokat nélkülöző, de erősen megfogalmazott állítás sokkal könnyebben terjed, mint annak cáfolata.
Márpedig Trump kampánya nem szűkölködött az erős állításokban, a tényekben és a torzításokban egyre inkább.
A terjedésre erősít rá az információs buborék hatása, vagyis az, hogy elsősorban azokat a híreket, posztokat, videókat engedi hozzánk közel a közösségi média, amiket valóban szeretünk.
De persze amúgy is nehéz olyan híreket kapni, amikkel nem értünk egyet, hiszen a legtöbb ismerősünk valószínűleg egyébként is egyetért a nézeteinkkel. Ha pedig nem, és olyat mernek írni, ami nekünk kényelmetlen, könnyen letiltjuk a posztjukat, vagy megszüntetjük az online kapcsolatot.
Elkorcsosult helyzetértékelést szül a belterjes közösségi média
A közösségi médiát akkor használjuk sokág, ha az kényelmes, kellemes, ha olyan élményt ad, ami összességében jó nekünk.
Ehhez az kell, hogy olyan emberekkel és olyan gondolatokkal találkozzunk, amik közel állnak hozzánk.
Ekkor töltjük el ott a legtöbb időt, és ekkor kapjuk a legtöbb reklámot, vagyis így nő a platformot fenntartó cég bevétele.
Éppen ezért érdeke a Facebooknak olyan algoritmusokat készíteni, amik a hírfolyamban azokat a posztokat jeleníti meg, amik növelik a komfortunkat, amik támogatják a világképünket. Ezért kerülnek ki a hírfolyamunkból azoknak az embereknek a posztjai, akiknek a nézetei mások.
Így viszont a közösségi média mindenki számára belterjessé válik, ami elkorcsosult helyzetértékelést eredményez.
Amikor pedig szembetaláljuk magunkat a szélesebb társadalom, hiteles(!) véleményével, az egy pofonnal is felér.
Ha valakinek például olyan az ismeretségi köre, olyan a beállítottsága, aminek köszönhetően hozzá elsősorban a Clintont támogató posztok és elemzések jutottak el az elmúlt hetekben, könnyen élte be magát abba a helyzetbe, hogy mostantól női elnöke lesz az Egyesült Államoknak.
Most viszont nem érti, mi siklott félre. Hol rejtőzködtek azok, akik Trumpra szavaztak?
Pedig a Trump szavazók ott voltak eddig is két kattintásnyira.
Csupán a közösségi média algoritmusának függönye takarta el a véleményüket.
Mit tesz most Zuckerberg?
A Facebook egy olyan algoritmusra épül, ami azokat rakja elénk, amiktől jól érezzük magunkat. Ez az üzleti érdeke a cégnek.
Ez a rendszer remekül is működik, hiszen a reklámbevételek folyamatosan nőnek.
Ugyanakkor ez a rendszer káros társadalmi szempontból (akár melyik oldalt, nézetet támogatjuk).
Mert nem jut el az emberekhez minden olyan információ, ami fontos lenne egy döntéshez.
Így pedig a Facebook algoritmusa tulajdonképpen cég céljai ellen dolgozik, hiszen az olyan nézetek terjedését támogatja, amik nem illenek bele a “legyen a világ még nyitottabb és összekapcsoltabb” képbe.
Zuckerberg és csapata persze sok mindent tehet.
Változtathat az algoritmuson, tény ellenőrző megoldásokat használhat, de ezek mind azzal járnak, hogy a felhasználóknak legalább egy része kevesebb időt fog eltölteni a platfromon, ami kevesebb bevételt jelent.
Vajon beáldozzák a hosszú távú, magasabb célokat a napi bevétel oltárán?
Vagy ki tudnak találni egy olyan megoldást, amivel kilátnak a felhasználók az algoritmus függöny mögül?
Nem tudjuk mi a terv, de megoldani neki kell, mert a hétköznapi facebookozó nem fogja önkéntesen magára vállalni a forráskeresés nyűgét.
Inkább lubickol a kényelmes, de hiányos információs pocsolyában, mint hogy elolvasson naponta néhány olyan posztot, ami ellentétes a nézeteivel, ezért lelkileg nehéz gondolkodásra kényszeríti.
Könnyű lenne azt mondani, mindenkinek a saját felelőssége, hogy tájékozódjon, de tudjuk, hogy nem fog.
Ezért a rendszeren kellene változtatni, ami eltakarja előlünk a világ egyik felét.
Mert a jelenlegi állapot minden nézet, minden politikai oldal számára káros.