Ha csak a like-ra, mint a rajongás kifejezésére gondolunk, az a helyzet, hogy ez semmit sem ér.
Pillanatnyi figyelem, rövid érdeklődés, ezt jelenti a Like.
Ami egyébként a világ legrosszabb üzleti mérőszáma, és ugyanilyen rossz minden, amit ebből származtatunk le.
Néha azt gondolom, jobb lenne, ha ezt elrejtené a Facebook, annyira nincs realitása sok esetben.
Miért rossz a lájk?
A lájk sok embernek a fejében ugyanis azt jelenti, hogy ennyi emberhez kellene tudnom eljutni a Facebookon az oldalam üzeneteinek ingyen.
Azonban, ha jobban belegondolunk ez irreális elvárás, hiszen az emberi érdeklődés folyamatosan változik.
Ma például lehet, hogy éppen érdekelnek a kazánok, mert éppen építem a családi házam, ezért megveszem a „Fűtési csodák családi ház építőknek” magazint.
De ez nem jelenti azt, hogy egy életre előfizetek az újságra, sem azt, hogy minden héten hírleveleket szeretnék kapni még hét év múlva is a kiadótól.
A legtöbb dologgal így vagyunk.
Érdekel a dolog (vagy felkeltik az érdeklődésünket), egy darabig foglalkoztat, aztán elunjuk és nincs tovább.
Ha újság volt, nem vásároljuk többet. Ha egy tévé adást unalmas, nem kapcsolunk oda tovább. Ha hírlevél, nem nyitjuk meg.
A hírlevél egyébként érdekes, mert lehet, hogy nem fogunk leiratkozni róla, hiszen az „munkába” kerül. Egyszerűen csak töröljük a leveleket, vagy a saját gépünkön jelöljük spam-nek, mert az kisebb erőfeszítés.
Ehhez képest a Facebookon azt várjuk el cégként, hogy ugyanannyi emberhez jussanak el a dolgaink, mint amennyinek legalább egy alkalommal sikerült felkeltenünk az érdeklődését.
Persze üzletileg kényelmesebb és olcsóbb lenne. Ez tény.
Sokkal jobb lenne mindenkit folyamatosan, örök életre elérni, akinek legalább egyszer sikerült felkelteni az érdeklődését.
De ha belegondolunk, akkor el kell ismernünk, hogy a saját szempontjainkon túl ez nem egy reális megközelítés.
A Facebooktól leiratkozik helyettünk
A Facebook edge rank algoritmusa is erre épül.
Részben annak alapján jelenít meg egy tartalmat, hogy milyen reakcióink volt ugyanannak a forrásnak (ember, oldal, alkalmazás, stb.) a korábbi tartalmaival kapcsolatban. Ha sokat reagáltunk rá pozitívan lájkok, megosztások, hozzászólások formájában, akkor látni fogjuk jó eséllyel az újabb bejegyzéseket is.
Ha nem reagáltunk, vagy negatívan reagáltunk (spamnek jelöltük, vagy elrejtettük), akkor nem fognak megjelenni a későbbi tartalmak.
Mintha valaki lemondaná helyettünk azt az újság előfizetést, ami már amúgy sem érdekel, vagy leiratkozna az összes olyan hírlevélről, amit már egyáltalán nem olvasunk el.
Nem mondom, hogy igazságos, és minden elemében jó az algoritmus, de az látszik, hogy reálisabb ez a megközelítés, mint az, hogy mindenkit érjünk el örökre, aki egyszer lájkolt minket.
Kényelmetlenebb, de reálisabb.
A lájk helyett…
A lájk tehát nem ér semmit. Nem is jó kérdés az, hogy mennyit ér egy lájk.
A jó kérdés az, hogy mennyit ér egy közösség?
De az is jó kérdés, hogy mennyi bevételt hozhat a jó kommunikáció a célcsoporttal?
A folyamatosan, aktívan tartott, célzottan összegyűjtött közösség, az akinek gyakran ránk irányul a figyelme, ugyanis aranyat ér.
Ez pedig átkattintásokon túl konverziót és bevételt jelent. Van akinél azonnal, van akinél hosszabb távon stratégiától és piactól függően.
Ti is így gondoljátok?