TikTok? YouTube? Facebook? Instagram? LinkedIn? Melyik közösségi platformot érdemes használnunk a marketingben? Vagy esetleg melyikeket?
Persze ha valaki generációs alapon közelíti meg, egyértelműnek tűnik a kérdés: 20 alatti célcsoportot TikTokon, 20-35 közöttieket Instagramon, 35 feletti vásárlói réteget pedig Facebookon szólítsunk meg! De ilyen egyszerű lenne ez? Nyilván nem, ezért nézzünk egy kicsit a több platformos közösségi média mélyére a következő cikkben, podcast-ben (Spotify | Google Podcast | Apple Podcast) vagy akár a Tartalompiramis képzésünkön!
Az egyetemi óráimon meg szoktam kérdezni, milyen közösségi platformokat használnak a résztvevők. Ez egy egyszerű, szabadszavas kérdés, amire mindenki be tudja írni a választ. Persze ezek nem reprezentatív közvéleménykutatások, de azért jó képet adnak arról, hogy mennyire összetett a közösségi média használat, hiszen nem volt még olyan alkalom, hogy ne lett volna 3,5 fölött az átlag.
Ami azt jelenti, hogy egy ember több, mint 3 közösségi platformot használ valamilyen rendszerességgel, de volt már olyan is, ahol ez a szám 5 fölött volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy elsőre nem is ugrik be minden, sőt van olyan platform, amit nem is közösségi médiaként jut a eszünkbe, akkor könnyen megérthetjük, miért kell marketingesként azon gondolkodni, miért jó az, ha több platformon vagyunk jelen.
De hogy hozzak reprezentatív példát is, íme a Datareportal.com kutatása! A legfrissebb adataik szerint a világátlag 7,2. Vagyis egy átlag felhasználó több, mint 7 közösségi felületet használ.
Vagyis az, hogy egy magyar felhasználónál 5 fölött legyen a platformok átlagos száma az valószínűleg teljesen reális. Persze korcsoportonként ez is eltér, ha a világátlagra térünk vissza, a 16- 24 korosztályinál ez 7,7, a skála másik végén az 55-64-nél ez 5,3 körül van.
Ezek után elég azt mondani, hogy legfiatalabbak TikTok, idősebbek Facebook?
Nyilván nem. Valószínűleg magadon is tapasztalatod, és talán a környezeten is látod, hogy a Facebook mellett TikTok, LinkedIn, Instagram, YouTube, Pinterest simán bekerül a képbe, és akkor még az olyan üzenetküldőkről, mint a Viber, a WhatsApp vagy a Messenger nem is beszéltünk.
Persze a platformokkal kapcsolatos preferenciákban már vannak eléggé markáns eltérések.
A legfiatalabbak között az elsődleges platform a TikTok, de mellette ott van az Instagram, a Pinterst, vagy akár a Facebook is. Ahogy a legidősebbeknél lehet, hogy a Facebook az első, de az Instagramon, YouTube-on vagy akár a TikTokon is megtalálhatjuk őket, ha nem is olyan intenzitással.
De az is különbség, ki, mire használja a különböző platformokat! Az 50 pluszos korosztály valószínűleg a Facebook hírfolyamából szerzik a leggyakrabban az információkat, itt olvasnak el inspiráló, szórakoztató posztokat, itt fedeznek fel leginkább videókat. Míg a 20 körüli korosztály inkább Instagramon és TikTokon inspirálódik és szórakozik, de a Facebook csoportokban vagy Messengerben beszélget, és itt szervezi meg a szórakozását, itt talál közösségeket. De nem nagyon jellemző az, hogy valaki csak 1-2 közösségi platformot használ.
Hogyan lehet így marketingezni?
Hogyan lehet ennyi platformon jelen lenni és rendszeresen tartalmat készíteni? Nos ez az a pont, amikor szükségünk van egy paradigmaváltásra.
Korábban ugyanis az volt a koncepció, hogy minden platformra készítsünk teljesen egyedi tartalmat! Mást Instagramra, mást Facebookra, mást YouTube-ra. Amíg maximum 2-3 platformon volt jelen egy cég, ez még meg is állta a helyét. De akkor, ha 5-6 helyen kell jelen lenni? Nos akkor kevesen engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
Persze érdemes eltérő tartalmakat IS készíteni a különböző platformokra, de inkább azt kell kitalálni, hogyan lehet egy tartalmat több felületen megosztani, illetve mik azok a tartalmak, amik több felületen is tudnak működni, a lehető legkevesebb változtatással.
Ha viszont azon gondolkodunk, hogy különböző tartalmakat és különböző felületeket akarunk kombinálni, ráadásul ha lehet automatizáltan, akkor határozzuk meg a tartalomáramlás irányát.
Tartalomáramlás
Ez már megint mi? Ezt tulajdonképpen egy egyszerű elv, figyeld, elmondom! Ennek két megközelítése van.
Az egyik az, hogy miből indulunk ki, és azt hová tudjuk kevés változtatással átvinni?
Például ha van egy jó alapom, egy jó rövid videó, akkor azt elindíthatom úgy, hogy egy TikTok-ra optimalizált témaként és formátumként készítem el.
Majd TikTok mellett felhasználom Facebook Reels-ként, Instagram Reelsként, de kirakhatom YouTube shorts-ra, LinkedInre, sőt, Pinterestre is.
Persze ilyenkor figyelni kell a szűk keresztmetszetekre, például arra, hogy ha videóról van szó, akkor hova, mekkora videót rakhatok ki. De lehet az alap formátum egy kép, amit Instagramra készítesz alapból, de az kimehet akár Facebookra, LinkedInre vagy akár Pinterestre is. Szerintem ez érthető: nincs alapvető változtatás a tartalmon, a tartalom áramlik, mint egy folyó.
Tartalompiramis
Egy másik megközelítés a piramis.
Amikor ugyanúgy van egy alap tartalmunk, ami viszont nem csak több platformra kerül fel, hanem időnként megváltoztatja a formátumát. Amikor elindítjuk egy pontból, majd az átalakul, mutálódik, átkerül több platformra, elkészül több verzióba. Például az alap tartalmunk egy videó, mondjuk egy interjú egy ügyféllel vagy egy szakértővel, ami egy élőközvetítésben valósult meg. Az egy-másfélórás tartalom ki tud kerülni több helyre, ha pl. egy Facebook live-volt az alap, akkor az felmehet YouTube–ra.
De készülhetnek belőle rövidebb verziók, 2-3 perces részletek, amik már több helyre kikerülhetnek.
Lehet belőle áll formátumú kivágást készíteni, ami mehet sztoriba, Reels-be, TikTokra, egy-egy kép pedig idézettel feliratozva Instagram feedbe, LinkedIn feedbe, Pinterestre. Ráadásul a videó hanganyagából lehet egy podcast, az átiratából cikk, sőt, akár több cikk, hírlevél. Az elemeket ráadásul többször is publikálhatjuk.
Így egy alapvető tartalommal be tudjuk teríteni a teljes tartalompiramisunkat, minden platformot el tudunk látni több alkalommal különböző formátumú tartalommal.
Akár a folyó, akár a piramis koncepcióban gondolkodunk, több munkába kerül, mintha csak egy platformra egy tartalmat raknánk ki. De a többlet munka +20% lesz, esetleg + 50-60%. A nyereség viszont?
Ha több platformra, több alkalommal tudunk tartalmat kirakni? Lehet, hogy + 300% lesz. Vagy +800%.
Minimális többletmunka, többszörös eredmény, akár elérésről, akár forgalomterelésről, akár konverzióról beszélünk. Ha ezeket az elveket végigvezeted a tartalomgyártási folyamaton, akkor azt fogod észrevenni, hogy már nem zavar az, hogy több platformon kell jelen lenni.
Sőt!
Azt veszed észre, hogy a több felület még jobb eredményeket hoz. Ehhez nincs más dolgod, mint az, hogy a tartalomgyártási szemléletedet kicsit megreformáld. Persze nem mehetek el anélkül, hogy ne mondjam: a Liftup Social Media Hub ebben is tud segíteni! Keresd a Tartalompiramis képzésünket, ahol ezt ismerheted meg gyakorlatban, a tartalomkészítési szemleletedet pedig alakítsd át úgy, hogy szabályokkal és automatizmusokkal fel tudd pörgetni az eredményeidet egyszerre, akár több platformon is!