A Yale egyetemen csináltak egy kísérlet sorozatot majmok segítségével. Azt vizsgálták, hogy vajon a rossz döntések hátterében a környezet, vagy valami ősibb ösztön áll.
Megtanították a majmokat a pénz jelentésére, létrehoztak nekik egy piacteret, és azt kutatták, hogy mikor kockáztatnak és mikor nem.
Kiderült, hogy az emberekhez hasonló mintázatot mutatnak a majmok döntései. Vagyis nem a környezetet kell okolni, hanem meg kell ismerni a korlátainkat.
Az egészet egy nagyon jó TED videóban is meg tudjátok nézni.
A kísérletből többek között, arra is fényderült, hogy a majmok is relatív fogalmak szerint értékelik a dolgokat.
Vagyis ha az a kérdés, hogy mennyi a bónusz, a többlet, akkor inkább biztosra mennek, és nem kevesebbet kockáztatnak a nagyobb előnyért. Ha viszont a már megszerzett dolgok elvesztéséről van szó, sokkal többet kockáztatnak, sokkal többször döntenek rosszul a majmok.
Akár csak az emberek.
Ilyenek vagyunk: ha kaptunk valamit, arról nagyon nehezen mondunk le.
A veszteség ugyanis általában fáj, sokkal jobban, mint amekkora vágyat ébreszt a potenciális nyereség.
Most vizsgáljuk meg ennek az aktualitását a Facebook és a Google+ szemszögéből.
A Facebook egyszer csak elkezdte csökkenteni azt, amit korábban csak úgy odaadott nekünk “jófejségből”.
A Facebook előtt nem tudtuk, hogy kell nekünk a közösségi elérés, de megszoktuk. Rájöttünk, hogy ez jó. Erre most elveszi. Vagy fizetnünk kell érte.
Fizetnünk kell azért, amit korábban ingyen kaptunk. Ez pedig veszteség.
Ez fáj.
Mit csinál ezzel szemben a Google+?
Nem adott igazából semmit.
Mármint persze adott, hiszen elérhetjük az összes követőnket ingyen (érdemes is őket gyűjteni, amihez itt találsz tippeket, ha a Google+ oldalunk követője vagy), de nagyon kevesen használják aktívan a rendszert, így a legtöbb cég esetében komoly jelentősége nincs. Ez csak elméletben 100%-os elérés.
Erre a Google most bevezeti a post+ hirdetéseket, amikkel végre tényleg elérhetjük a követőket, ugyanis nem csak a rendszeren belül fognak találkozni a bejegyzéseinkkel, hanem a rendszeren kívül is.
Megvehetjük az elérést ha akarjuk! Végre! aminek örülünk! 🙂
Fizethetünk azért, hogy utolérjük a követőket, akiket megszereztünk. Kapunk valamit azon felül, amire számítottunk.
Ez már nyereség.
Ezt szeretjük.
🙂
Az eredmény ugyanaz: fizetnünk kell mindkét esetben az elérésért. Még is örömmel várják sokan, hogy fizethessenek ugyanazokért a posztokért a Google pluszon, mint amikért nem hajlandóak fizetni a Facebookon.
Nem furcsa?
Az emberek (és a majmok) működése alapján igazából nem. 🙂