A március 15-ei hóhelyzet kapcsán figyeltem fel a Magyar Honvédség Facebook kommunikációjára.
Azt vettem észre, hogy van egy állami szerv, ami naponta 35-40 bejegyzést ír a krízishelyzetben eltöltött munkájáról.
A bejegyzések és a témák érdekesek voltak, bár nekem hiányzott közülük az a tájékoztatás, ami a bajbajutottaknak és a segítőknek is hasznukra válhatott volna.
Mivel ez egy érdekes kommunikációs kérdés, nem csak cikket írtam témáról, hanem megkérdeztem a Facebooon a Honvédségi oldal adminjait is egy üzenetben.
Talán nem is kellett volna meglepődnöm, hogy milyen gyorsan jött a válasz. A vasárnap este ellenére negyed órán belül.
Innen indult ez a riport, a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Sajtóosztály és Tartalomszolgáltató Osztályának munkatársa válaszolt a kérdéseimre.
Először beszéljünk a Honvédség online kommunikációjáról, és azon belül a közösségi kommunikációról, ismerjük meg a helyzetet!
Azt látom, hogy 2011 decembere óta fut a Facebook oldal, és nagyon szépen fel van töltve információkkal. Nem csak aktualitásokkal, hanem korábbi eseményekkel is, egészen 1914-ig. Mi a célja a hadseregnek ezzel a kommunikációval?
Egyrészt hogy megjelenjünk abban a kommunikációs közegben, ahol folyamatos tájékoztatásra és párbeszédre van lehetőség, másrészt pedig hogy elérjünk egy olyan korosztályt is, akiket a korábbi, hagyományos eszközökkel, csatornákkal nem lehet megszólítani.
Nagyon sok online felületen kommunikál a Honvédség. A weboldal mellett YouTube csatornán, Twitteren, Tumblr-en is rendszeresen jelennek meg anyagok. Mi alapján válogatnak, mi hova megy? Van a honvédségnek is online kommunikációs terve?
Igen, van éves online kommunikációs tervünk. A központi felület, amit jelenleg használunk, a Facebook oldal (napi 8-10 frissítéssel), illetve a YouTube csatorna, ahová a Honvédségről szóló tartalmak (híradók, magazinműsorok, tudósítások, stúdióbeszélgetések, stb) mellett a saját, a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. gyártásában készülő tudósítások, beszámolók, magazinműsorok kerülnek fel.
A Twitter csatornára egyelőre a Facebookos tartalmakat kötjük ki, és esetenként gyors tudósításokra is használjunk, a Tumblr-rel pedig kísérletezünk, hogy mire lehetne használni. Emellett van egy saját rádióműsorunk a Mária Rádióban is, amit a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Sajtóosztály és Tartalomszolgáltató Osztály (a továbbiakban HM MK STO) egyik munkatársa készít, hetente.
Milyen szervezet áll a menedzsment mögött? Mennyi ember kezeli a Facebookot és a többi kommunikációs felületet?
Ugyanaz a csapat kezeli?
A közösségi média felületeket a HM MK STO menedzseli. A közösségi médiáért egy ember a felelős, illetve a saját videóartalmakat a Zrínyi Kft. munkatársai készítik. Szintén szoros az együttműködés a szintén a Zrínyi Kft. üzemeltetésében működő honvedelem.hu-val, aminek a szakmai felügyeletét is a HM MK STO látja el.
A kommunikációval foglalkozó kollégák katonák, vagy polgári alkalmazottak?
A közösségi kommunikációért felelős munkatárs kormánytisztviselőként dolgozik a minisztériumban, a HM MK STO-n természetesen több katona is dolgozik.
Honnan dolgoznak, központból vagy „otthonról”?
„Munkaidőben” a Honvédelmi Minisztériumból, de a kommunikációs munka sokszor nem köthető helyhez vagy időhöz, így gyakorlatilag bárhonnan.
Milyen szabályok mentén kezelik az oldalt? Például mikor törölnek, mennyi időn belül válaszolnak a rajongói hozzászólásokra?
Készült egy az oldalon is megtalálható szabályzat, amit a honvédelmi miniszter is jóváhagyott, ennek alapján szűrjük a hozzászólásokat. A hozzászólásokra, kérdésekre, levelekre próbálunk azonnal válaszolni.
Az oldal kezelői milyen kommunikációs tapasztalatokkal rendelkeznek?
A HM MK STO-n dolgozók mindegyike rendelkezik kommunikációs tapasztalattal, vagy épp újságírói múlttal. A közösségi kommunikációval foglalkozó munkatárs is az utóbbiak közé tartozik.
Honnan tájékozódnak a kollégák? Van rendszeres képzésük a témában, vagy saját maguknak kell követni az online aktualitásokat?
Az oldal szerkesztője napi szinten követi a közösségi médiában történteket, őt a minisztérium lehetőség szerint támogatja, hogy szakmai továbbképzéseken, konferenciákon vegyen részt. Emellett a Magyar Honvédség parancsnoki, vezetői és kommunikációs állományának a HM MK STO folyamatos tréningeket, képzéseket tart, van egy kollégánk, aki ezek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik.
A március 15-ei hóhelyzetben sok olyan anyagot láttunk, ami a helyszínen levő katonáktól származott. A Honvédségnek van szabályzata azzal kapcsolatban, hogy a katonák hogyan kommunikálhatnak az online felületeken? Gondolom sokan fent vannak Facebookon, sokuknál lehet okostelefon. Van szabály arra, hogyan, mikor mire használhatják ezeket az eszközöket, mit oszthatnak meg?
Igen, van egy kommunikációs szakutasítás (72/2011. HM rendelet ), amely részletesen szabályozza a különböző jogosultságok és engedélyezések rendjét, a felelősségi köröket, stb., illetve a mindenkori szolgálati szabályzat érvényes erre. A missziós területeken pedig egy másik utasítás speciálisan csak a közösségi médiára szabja meg, hogy mit lehet és mit nem, pl. a geotagelés teljes tilalma, a missziós biztonságot fenyegető megosztások, fotók, üzenetek közzétételének tilalma, adatvédelmi beállítások pontos meghatározása, stb. Ezzel kapcsolatban a HM MK STO szintén tart felkészítéseket.
A hóhelyzet hogyan változtatott a kommunikáció napi rutinján? Volt a kommunikációs munkatársaknak riadó ?
Március 14-én az esti órákban az első riasztásokat követően a STO sajtóügyeletese és a sajtófőnök megkezdték a munkát, illetve több alakulat kommunikációs munkatársa is bekapcsolódott a folyamatokba. Másnapra a központi és a helyi operatív törzsekbe is bekapcsolódtak a kommunikációs tisztek, altisztek és közalkalmazottak, így az információáramlás folyamatos volt, és a segítségükkel sikerült az egyes stábokat igazán közel vinni a katonai tevékenységekhez. A nyilatkozatok engedélyezésének rendjétől való eltérésre vonatkozóan már 14-én este szóbeli utasítás született.
Milyen módon szinkronizálták a kommunikációt ?
A stratégiai szinten a Zrínyi Kft-t is felügyelő HM MK STO – a Katasztrófavédelmi Operatív Törzzsel együttműködve – végzi a koordinációt, a műveleti szint felelős szerve az Összhaderőnemi Parancsnokság, ahol szintén ügyeletet adtak a kommunikációs munkatársak.
Hogy tartották a kapcsolatot az alakulatokkal?
Folyamatosan, telefonon.
Volt ebben változás a szokásoshoz képest?
Igen, mindenképp, sokkal intenzívebb és szervezettebb kommunikáció folyt, a HM sajtófőnökének irányításával.
És a kiinduló kérdés: miért nem közvetítettek gyakrabban olyan információkat a helyzetről, ami túlmutatott a saját csapatok tevékenységének bemutatását? Van erre speciális szabályzat esetleg?
A jelenlegi törvények (2011. évi CXXVIII.) értelmében a Magyar Honvédség nem felelőse, szervezője, vagy irányítója a katasztrófahelyzetek kezelésének, felszámolásának, csupán közreműködő szerepe van. A honvédség személyi állományával és technikai eszközeivel ott jelenik meg és akkora erővel, amilyen megkeresés érkezik felé. Minden erre hivatott szervezetnek megvan a maga feladata, s a honvédség bizony nem az első helyen, hanem szinte utolsó bástyaként szerepel ebben a sorban.
A központi katasztrófavédelmi kommunikáció sem honvédségi feladat: mi elsődlegesnek azt tartottuk, hogy arról informáljunk mindenkit, hogy hol és milyen formában jelenünk meg, segítünk. Az ezzel kapcsolatos információink az eseményekkel párhuzamosan, azonnal kerültek fel mind a Facebook oldalra – ami egyben azt is jelenti, hogy Twitteren is megjelentek -, mind pedig a honvedelem.hu-ra. A kommunikáció a közösségi oldalakon abban a pillanatban kezdődött, amikor péntek reggel felkérés érkezett a Honvédséghez is – de a honvedelem.hu-n közzétett cikkünk már csütörtök estétől frissült, és ez a cikk csütörtök este már kikerült Facebookra is.
A Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Sajtóosztály és Tartalomszolgáltató Osztályának munkatársának köszönöm az interjút.
Kíváncsi lennék, hány állami szerv kezeli ennyire tudatosan a közösségi kommunikációt, sőt tulajdonképpen az egész online „hadszinteret” (hogy stílszerű legyek. 🙂 ).
Mindenesetre a közösségi szabályok létrehozása, ami a belső és a külső kommunikációt is szabályozza, a folyamatos képzések, a több csatorna párhuzamos használata, és a gyors reakció a változó helyzetekre nem csak az állami szervek között kiemelkedő, hanem sok versenyszférában dolgozó cégnek is példaértékű lehet.
Szerintem a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Sajtóosztály és Tartalomszolgáltató Osztálya megér egy linket.
Szerintetek is? 🙂