Csoki vagy Like? [kutatás]

A University of California tinédzserek közösségi médiával kapcsolatos élményeit vizsgálta fMRI-vel.
Kiderült, hogy ugyanazok az agyi területek aktiválódnak náluk csoki evés közben, mint amikor egy olyan fotójukat látják viszont a közösségi médiában, ami sok lájkot kap.
Az is bebizonyosodott, hogy hajlamosabbak reagálni azokra a képekre, amikre sok virtuális ismerősük reagált korábban, mint azokra, amik kevesebb lájkot kaptak.

32 13 és 18 közötti tini vett részt a kutatásban, akik egy Instagram szerű fotó megosztó appba töltöttek fel fényképeket. A kutatók 148 képet mutattak nekik, amik között ott volt 40 a saját képeik közül. A fotók mellett megjelent a lájkoknak a száma is. Amikor olyan saját fotót láttak, amelyik sok lájkot kapott, akkor az agyuk sok különböző pontja aktivizálódott. Például az, amelyik a jutalmazásért felelős (ami egyébként a serdülőkorban különösen aktív), de a közösségi agyként ismert terület és a vizuális figyelemért felelős rész is aktivitást mutatott.

A vizsgált tinédszerek agyában a jutalmazási területek aktiválódtak, amikor azt látták, hogy egy fotójuk sok lájkot kapott. Ez a terület különösen aktív, a serdülőkorban.. Credit: Lauren Sherman/UCLA

A vizsgált tinédszerek agyában a jutalmazási területek aktiválódtak, amikor azt látták, hogy egy fotójuk sok lájkot kapott. Ez a terület különösen aktív, a serdülőkorban.
Credit: Lauren Sherman/UCLA

Az is érdekes volt, hogy attól függően, hogy egy kép mennyi lájkot kapott korábban, különböző módon reagáltak. Megmutatták különböző embereknek ugyanazt a képet kevés lájkkal és sok lájkkal is.
Amikor sok lájk volt egy kép mellett, a tinik nagyobb valószínűséggel lájkolták saját maguk is. Pedig a kutatásban virtuális ismerősök lájkjait látták, akik alapvetően idegenek voltak.
A való életben ez a hatás még erősebb lehet a kutatók szerint.

A kutatók azt tanácsolják a szüleiknek, hogy figyeljenek oda a gyermekeik közösségi média használatára, mert komolyan befolyásolhatja a közösségi médiában látott aktivitás a véleményüket. Természetesen nem csak negatív irányban, hiszem akik sok pozitív dologgal találkoznak, azokra jó hatással is lehet ez a közösségi befolyásolás.

Érdekes lenne látni egy ugyanilyen kutatást a felnőtt korosztályra is, könnyen el tudom képzelni, hogy ott is hasonló adatokat látnánk.
Azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos célcsoportoknál akár nagyobb mértékben is jelentkeznie a közösségi befolyásolás hatása. (Elég csak a kamu hírek terjedését nézni a Facebookon.)

Mindenesetre legközelebb, ha lájkoltok egy képet, gondolkodjatok el rajta, hogy ezt amúgy is megtennétek, vagy csak a sok korábbi lájk hatására mozdul az ujjatok! Akkor is érdemes ezt végiggondolni, ha esetleg nem vagytok már tinédzserek. 🙂

Lévai Richárd
Közösségi marketing specialista
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is! ;-)